Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -

háza a tiltakozások ellenére nemrég a földdel lett egyenlővé - teljesen elha­nyagolt körülmények között pihen. A lábazaton timpanonba foglalt szem, a felső, obeliszk- szerű részen pedig feszület és koszorú helyezkedik el. A kő fa­ragvány helyreállítása Szombathely város vezetésének és fotósainak elemi kötelessége lenne! A B/l-es terület déli részén áll a Blauensteiner család sajátos sírja is. A rusztikát (szélein kidolgozott, s közepén gyakran nyersen hagyott idomkő, a 19, századtól számos esetben habarcsból imitálták) utánzó kifaragott hasá­bos lábazatba több oldalról íves feliratfülkék ékelődnek, míg ezek felett faág­szerüen megmunkált vaskos kereszt volt található. Ezen - virtuóz megoldás­ként - rákötött kendőt és virágokat is kialakított a mester. Kár, hogy a ke­reszt ma nem a helyén, csak a talapzathoz támasztva látható. A legrégibb év­szám 1901-nek tűnik, ekkoriban készülhetett az egész munka a kor divatjá­nak hatása alatt, hiszen bútorokon is - akár fából, akár öntöttvasból készül­tek - gyakori a faágjellegű kialakítás. Egyes esetekben - főleg német vadász­bútorok a példák erre -, valódi ágakból és fatönkökből építettek fel teljes gar­nitúrákat is. Ami a virágok és a kendő jellegét illeti, arra már az ébredező szecesszió is némi befolyással bírt, főleg a dekoratív felfogás enged erre kö­vetkeztetni. Nem messze innen, a nyugati fal mellett húzódó út mentén, a B/l-es par­cella nyugati szélén látható a Kirchmajer család síremléke. Itt Mariska (fi 900) tűnik az első elhunytnak. A bonyolultan kialakított lábazat mészkő­ből készült, mind alacsonyabb oldalán, mind középrészén volutás formák fi­gyelhetők meg. A középső tömb kiemelkedik, széles zárópárkánya felett mű­kő Krisztus-fej látható. Ez későbbinek látszik az egész architektúránál és szép, finom formálásával feltűnő hasonlatosságot mutat egy csak fényképről ismert Rumi Rajki síremlékkel. 8 Bár az azonosság kizárható, mégis érdemes lenne a fejet alaposabb vizsgálat tárgyává tenni. A pódium a barokk és rene­szánsz elemeit vegyíti. (5. kép) Klasszicizáló kő számos tartozik az eldektika körébe temetőnkben. Ez a stílusvonal - bár háttérbe szorulva -, de mindvégig jelen volt a 19. század utolsó évtizedeiben, a 20. század elejétől pedig új lendülethez jutott. Ilyen ár. Dunst János (fl908) emlékműve is. A 35 évesen elhunyt helyettes pol­gármester 9 sírja sztélé-szeríí tömb, a fehér márvány irattábla törötten hever, a mészkőfaragvány felső részét pedig kopott füzérsor díszíti. (B/4-es parcella északkeleti sarkán, az út mentén) Bár a világháború után készült, ilyen Bodányi Ödön (fl921.jan. 9.) 10 né­hai városi főmérnök - újabban letisztított - sírja (Aj5-ös parcella) is. (6. kép) A magas talapzat hasábos testén van a felírás, ezen toszkán jellegű oszlop tö­redéke, amelyet kődrapériával „kötött át" a kivitelező mester. Immár másod­szor látjuk ezt a fogást, két teljesen különböző stílusú emléknél. Ezek a „kő­kendők" talán a megemlékezés aktusát, a siratás hangulatát hivatottak köz­vetíteni. Mészkő anyagával és finomabb részletformáival is még a századfor­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom