Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott. Rajta kívül mindenki más Velemben tartózkodott. Miután egyre több nyilas vezető települ át Velembe, a Stirling-villába, a koronaőröket kitelepítették abból. Ezt követően a villától mintegy 120 méterre, nyugatra, a községet kettészelő „Hosszúvölgyi-patak" partján épített „deszka-bódéba" helyezték el őket.

:i

* Innen jártak a soros, szolgálatos koronaőrök szolgálatra a föld alatti korona-bunkerba. Az 1944/1945 téli, rendkívül időben sokat szenvedtek a koronaőrök hidegtől, a „deszka-bódé

"-ban. A Szent Koronát szállító, „Hangya" feliratot viselő tehergépkocsit Hersics József házának kapualjában helyezték el. Az épület nagyméretű bejárata zárt deszkakapuval volt ellátva, így a tehergépkocsi nem volt látható mindenki számára.

35 Az esetleges bombázástól való félelem nem volt indokolatlan. Az amerikai légierő egyre fokozta bombázásait az ország nyugati, a nyilasok által igénybe vett városokra. Különösen súlyos bombatámadás érte 1944. március 4-én Szombathelyt és ugyanazon a napon Sopront is. A légitámadásra, arra rendkívül alkalmas időjárási viszonyok közepette került sor. Ezen a napon az amerikai légierő gépei öt hullámban bombázták Szombathelyt. A vasútállomástól nyugatra, a Perint patakig szinte megsemmisült a város. Csak a polgári lakosság áldozatainak számát 330 főre tették. A lakosságot is súlytó bombázást csak terror-, megtorló bombázásnak lehet felfogni, hisz katonai, stratégiai jelentősége nem volt a város épületeinek, a polgári lakossága megsemmisítésének. A légitámadás annak a megtorlása volt, hogy a nyilas-kormánygépezet több része Szombathelyre települt. Ugyanezen a napon ugyancsak az amerikai bombázók szinte eltörölték a föld színéről Sopron vasúti csomópontját is. Ezen szempont szerint, Kőszeg városa is számításba jöhetett volna a bombázási célpontok kiválasztásánál. A német hadvezetés még 1944 közepén elhatározta, hogy az előretörő szovjet Vörös Hadsereget egy természetileg is jól védhető vonalon megállítja. Megítélésük szerint erre a legalkalmasabbnak látszott a Dukla-hágó-Budapest-Fiúmé között húzódó képzeletbeli vonal. Ezen a szakaszon építették ki a védelmet, amely a „Margit-vonal" nevet kapta. A szovjet csapatok súlyos harcot vívtak Budapest elfoglalásért, amelyet Hitler parancsára „erőddé" építettek ki, hogy a magyar főváros megtartásával együtt Bécset is megvédjék. Ennek ellenére, Budapest 1945. február 13-án elesett. Elkeseredett, több hónapig tartó, hullámzó csatározások folytak a szemben állók között a „Magit-vonal"-on, a Velencei-tó térségében. 1945. március 15-én a megerősítést kapott szovjet alakidatok támadása áttörte a védelmi vonal Székesfehérvár-Esztergom közötti szakaszát. Ezután, a Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front csapatai lendületesen törtek előre a Balaton északi részén, a Bakonyban. A megindult támadásnak a szovjet hadvezetés a Magyarország területének teljes elfoglalását, továbbá a Bécs elleni támadó hadművelet előkészítését szánta. 80