Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

lazasága miatt nem lehet létrehozni befúrásos módszerrel föld alatti létesítményt, mint ahogy azt egyesek vélték az elkészítési módot illetően. Csak úgy hozhatták létre a bunkert, hogy először kiásták az építmény „negatív" föld alatti részét, azt ácsolattal látták el, majd földdel betemették. A szakértői vélemény azt is megállapította, hogy az adott helyen lévő földtani rétegek, azok egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, a talaj felszíni vonalvezetése együttesen lehetővé tették egy 180 cm magas föld alatti bunker létesítését i'igy, hogy arra legalább 2 méter magas földet raktak.

32 Negyedszer! A szelídgesztenye-facsoport alatti őrzési hely mellett szóló bizonyítékokhoz kapcsolódóan vannak olyanok is, amelyek kizárják egy esetleges nyilvános óvóhelyen történő őrzés lehetőségét. Egyik az, hogy a helyi lakosok közül többen, miután Velemből a szovjet katonai front közeledtével az „idegenek" elmenekültek - beleértve a koronaőröket is -, az addig tiltott földalatti létesítményeket „viharlámpa" - a szabadban is használható, erre a célra gyártott petróleumlámpa - segítségével gyorsan megszemlélték. Az egyik adatközlő, aki a korona-bunker melletti terület tulajdonosa volt, ezt az eseményt húsvéthétfőre tette, amely akkor 194-5. április 2-ra esett. Elmondása szerint a Stirling-villához közelebbi, mintegy 150 főt befogadó óvóhelyet nem lehetett bejárni, megtekinteni. Több mint fél méter magas talajvíz volt benne. Tehát a szelídgesztenye-facsoportnál lényegesen alacsoiryabb szintmagasságban lévő óvóhely, a feltörő talajvíz miatt sem lehetett semmilyen őrzési hely.'

13 Ötödször! Ugyancsak az óvóhely őrzési helyként való igénybevételét kizárta az őrzési feltételekre vonatkozó 1928. évi XXV. törvénycikk azon szigorú rendelkezése, hogy a Szent Koronát és a „... hozzátartozó drágaságokat ..." - a későbbi szóhasználattal: jelvényeket - mindenkitől elkülönítetten kellett őrizni, azt a miniszterelnök, az országos koronaőrök, a koronaőrség tagjai is csak a törvénycikkben konkrétan szabályozott feltételek mellett és módon közelíthették meg. Tudott tény, hogy a Szálasi Ferenc által gyakorolt állam- és kormányfői hatalom sokszorosan a törvénytelenségeken alapult. A törvényeket csak akkor és úgy vették figyelembe, ha érdekükben állt. Azonban a Szent Korona elkülönített őrzését sohasem sértették, erre nincs adat, de ez főleg a koronaőrség érdeme. így fel kell tenni a kérdést, ezt éppen a velemi őrzés során sértették meg azzal, hogy a több személy befogadását is lehetővé tevő óvóhelyet választották volna őrzési helynek? Nem, ez nem történt meg! Sok furcsa részletre is világosság derült az eseményektől eltelt több mint fél évszázad alatt, de a Szent Korona nagyobb nyilvánosság számára is alkalmas őrzési helyen tartása nem merült fel soha. Mindezek után egyértelmíí, hogy a Szent Koronát és a hozzátartozó jelvényeket Velemben, a 600. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon, az ekkor „Hegyvámos"-nak nevezett dűlőben, az ott lévő szelídgesztenye-facsoport alatt, az előre kialakított föld alatti bunkerben őrizték 1944. december 27től. Az őrzés megkezdésekor Szőllősi miniszterelnök-helyettes a „Szent Jobb"ot is átadta őrzésre a koronaőröknek, amelyet a korona-ládán helyeztek el. 78