Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -
A fali architektúrának, mint formának, a pontos származását nincs módunk végigvezetni, az valószínű, hogy ezek megjelenése a reneszánsz stílus újraértékelésével állt összefüggésben. A 15. és 16. század itáliai szobrászatának köszönhetjük ugyanis a típus létrejöttét, mely aztán különféle változatokban széles körben elterjedt. Síremlékeinken erre utalnak a látható részletek - pilaszterek (Falpillér, díszítőelem. A falba erősített s abból kiugró forma, lábazattal és fejezettel.), féloszlopok, íves és egyenes lezárású fülkék oromzatokkal koronázva -, valamint a kovácsoltvas rácsok néhány ornamentális eleme is. Ezek a megoldások aztán más szekunder (pl. barokk), vagy primer (szecesszió) stílusokkal keveredhettek eklektikus hatásokat létrehozva, később pedig beleolvadtak a „modernista" áramlatba, helyenként egy-egy jellegzetes megoldással gazdagítva annak egyszerűsített forma- és motívumkincsét. A historizmusból maradt fogások még a 30-as, sőt a 40-es években is fel-feltünedeztek 20. századi sírköveken, így a régi temetőben lévőkön is. A fali monumentumok természetesen főleg a vagyonosabb rétegek számára voltak elérhetőek, de ezekhez hasonlóak fokozatosan magukban álló szerkezetekként is elterjedtek, főleg a századforduló után. Sajnos, temetőnkben sok a töredékesen, sérülten fennmaradt historista falisír, azonban a B és C parcellákat elválasztó fal nyugati része - s annak is északi oldala - szép sorozatát adja a hajdan népszerű formának. A Bem-mauzóleum mellett jobbra található Nagy István (fl904) MAV főellenőr falhoz támaszkodó tömbszerű, fülkés emléke meglehetősen sok hellenizáló - pl. timpanon akrotérionokkal (az ókori görög lépítészet óta ismert, az oromzat szélén vagy csíícsán elhelyezett szabadon álló díszítmény) és más dekorációk - elemmel. Az oromzatba foglalt szem Isten örök jelenlétére utaló, szépen faragott mészkőrelief. Már a reneszánszhoz közelállóbb az a lunettás (félkörös vagy körszelet alakú ívmező, főleg ablakok, kapuk felett) feliratrészű dór pilaszterekkel megoldott sír, amelyben az első halott Lózert Ignác (fi 904). Igényes kovácsoltvas kerítés is emeli az összhatást. Hasonló ehhez a mellette lévő kripta, amely - többek között - Somogyi Jóska (1901-1904) kis testét fedi. Lunettás, dorizáló ez is, akárcsak a szomszéd, Darvas Károly (f!915) valamivel későbbi emlékköve, ahol Góth Jánosnak, a kor híres míílakatosának szignált kerítése is megtalálható. 2 (B/4-es, B/5-ös parcellák) A fal ellenkező oldalán (C parcellák), az Eredics-mauzóleumtól balra áll két kisnemesi család, a pákai Bakos és vadosfai Németh síremléke. Ez is a századforduló utánról származhat, a magas lábazaton két dór pilaszter fogja közre az íves feliratmezőt, amely - szellemesen - további két ívet zár magába. Ez a megoldás egyértelműen a 15. század itáliai palotáinak ablakmegoldására utal, csak itt a felső ívben címerek, míg a kisebbekben a feliratok helyezkednek el. Timpanonos, oldalt volutás (csigás vonalú idom vagy díszítmény) oromzat zárja a kompozíciót, amelynek párját egyelőre sehol sem sikerült fellelni. Védettsége, felújítása indokolt lenne. Elképzelhető, hogy a névtelen mester valamely mintakönyv ábrájából indult ki. A két oldalfal nem tartalmaz jelentősebb dekorációt. 27