Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -

A fali architektúrának, mint formának, a pontos származását nincs mó­dunk végigvezetni, az valószínű, hogy ezek megjelenése a reneszánsz stílus újraértékelésével állt összefüggésben. A 15. és 16. század itáliai szobrászatá­nak köszönhetjük ugyanis a típus létrejöttét, mely aztán különféle változa­tokban széles körben elterjedt. Síremlékeinken erre utalnak a látható részle­tek - pilaszterek (Falpillér, díszítőelem. A falba erősített s abból kiugró for­ma, lábazattal és fejezettel.), féloszlopok, íves és egyenes lezárású fülkék oromzatokkal koronázva -, valamint a kovácsoltvas rácsok néhány ornamen­tális eleme is. Ezek a megoldások aztán más szekunder (pl. barokk), vagy primer (szecesszió) stílusokkal keveredhettek eklektikus hatásokat létrehoz­va, később pedig beleolvadtak a „modernista" áramlatba, helyenként egy-egy jellegzetes megoldással gazdagítva annak egyszerűsített forma- és motívum­kincsét. A historizmusból maradt fogások még a 30-as, sőt a 40-es években is fel-feltünedeztek 20. századi sírköveken, így a régi temetőben lévőkön is. A fali monumentumok természetesen főleg a vagyonosabb rétegek számára voltak elérhetőek, de ezekhez hasonlóak fokozatosan magukban álló szerke­zetekként is elterjedtek, főleg a századforduló után. Sajnos, temetőnkben sok a töredékesen, sérülten fennmaradt historista falisír, azonban a B és C par­cellákat elválasztó fal nyugati része - s annak is északi oldala - szép soro­zatát adja a hajdan népszerű formának. A Bem-mauzóleum mellett jobbra található Nagy István (fl904) MAV fő­ellenőr falhoz támaszkodó tömbszerű, fülkés emléke meglehetősen sok hel­lenizáló - pl. timpanon akrotérionokkal (az ókori görög lépítészet óta ismert, az oromzat szélén vagy csíícsán elhelyezett szabadon álló díszítmény) és más dekorációk - elemmel. Az oromzatba foglalt szem Isten örök jelenlétére utaló, szépen faragott mészkőrelief. Már a reneszánszhoz közelállóbb az a lunettás (félkörös vagy körszelet alakú ívmező, főleg ablakok, kapuk felett) feliratrészű dór pilaszterekkel megoldott sír, amelyben az első halott Lózert Ignác (fi 904). Igényes kovácsoltvas kerítés is emeli az összhatást. Hasonló ehhez a mellette lévő kripta, amely - többek között - Somogyi Jóska (1901-1904) kis testét fedi. Lunettás, dorizáló ez is, akárcsak a szomszéd, Darvas Károly (f!915) valamivel későbbi emlékköve, ahol Góth Jánosnak, a kor híres míílakatosának szignált kerítése is megtalálható. 2 (B/4-es, B/5-ös parcellák) A fal ellenkező oldalán (C parcellák), az Eredics-mauzóleumtól balra áll két kisnemesi család, a pákai Bakos és vadosfai Németh síremléke. Ez is a századforduló utánról származhat, a magas lábazaton két dór pilaszter fogja közre az íves feliratmezőt, amely - szellemesen - további két ívet zár magába. Ez a megoldás egyértelműen a 15. század itáliai palotáinak ablakmegoldására utal, csak itt a felső ívben címerek, míg a kisebbekben a feliratok helyez­kednek el. Timpanonos, oldalt volutás (csigás vonalú idom vagy díszítmény) oromzat zárja a kompozíciót, amelynek párját egyelőre sehol sem sikerült fellelni. Védettsége, felújítása indokolt lenne. Elképzelhető, hogy a névtelen mester valamely mintakönyv ábrájából indult ki. A két oldalfal nem tartalmaz jelentősebb dekorációt. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom