Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Hangodi László: Adalékok Szombathely repülősmúltjához. - Az előzmények és a 3. könnyűbombázó-ezred rövid története, 1915-1918., 1924-1937. -

sát. Ezzel Németország példát adott, amely példa jelentős visszhangra talált Magyarországon is. 30 A titokban szerveződő magyar légierő bombázórepülő alakulatainak egyik fő bázisa az 1930-as évek közepétől a szombathelyi A- és B-telep repü­lőterein volt. Itt összpontosult az olasz és német repülőgépekkel felszerelt, légiposta alosztályoknak álcázott két nehézbombázó század. A II. Légiposta Csoport, azaz II. Bombázórepülő Osztály, a 2/1 „Boszor­kány" és a 2/2 „Fekete macska" éjjeli nehéz bombázó-századokat jelentette. A századok repülőgép-állománya főképp olasz pilóták által 1935-ben leszállí­tott olasz gyártmányú „Caproni" Ca-101-es hárommotoros bombázógépekből állt.' A jóindulatú és megbízható típust jellegzetes formája és hangja alapján közkeletűen csak „traktor"-nak nevezték a repülősök maguk között. 22 1936. augusztus 22-én kormányszintű német-magyar tárgyalások zajlot­tak Berchtesgadenben Hitler és Horthy Miklós között. E tárgyalások megha­tározó jelentőségűek voltak az elkövetkező évek magyar külpolitikájára. Horthy Miidós egy tizenkét oldalas memorandumban foglalta össze Magyarország és a Kisantant-államok között Trianon óta kialakult feszültség feloldásának ter­vezetét. Horthy szerint ez csak katonai úton lett volna megoldható. Elsőként Csehszlovákia ellen kellett volna megelőző háborút indítani, majd ennek si­keres befejezése után kerülhetett volna sor a Jugoszláviával és Romániával fennálló ellentétek katonai megoldására. A magyar politikai és katonai veze­tés a fennálló problémák megoldását fegyveres formában látta csak megold­hatónak. Ehhez elengedhetetlen volt Németország diplomáciai és katonai se­gítsége. Egy lehetséges háború komoly légi hadműveletek veszélyével fenye­getett. A hátországot is fenyegető légi háború miatt fel kellett készülni a pol­gári légoltalom és katonai légvédelem létrehozására is. 2,1 A tárgyalásokon el­hangzottak az egyre nyíltabb titoknak számító magyar légierő burkolt dekla­rációjának tekinthetők. 1936 nyarán a Légügyi Hivatal irányításával megindult az 1938 szeptem­beréig titkos magyar légierő fokozott ütemű kiépítése. Repülőtér-építési munkálatok kezdődtek az országban negyven helyen. Egyidejűleg - október l-jén - Szombathelyen megalakult a titkos 3. könnyűbombázó ezred öt újoncszázadnyi legénységgel. 2 * Az ezredet az egész ország területéről sorozták. A dunántúli származású lijoncok mellett, alföldi és észak-magyarországi illetőségű legények is voltak az egyes űjoncszázadok­ban. Rejtési célból a bevonulók repülőtéri csendőrkülönítmény elnevezés alatt lettek szakaszokba illetve századokba beosztva, az újonc titulus helyett pedig a reptéri próbacsendőr megnevezés volt használatos. Mivel a két szom­bathelyi repülőtér - az A- és a B-telep - legénységi szálláskörletei nem tud­tak ilyen nagy létszámíi íijonctömeget befogadni, ezért az tyoncezredet bent a városban, a mai 11-es Huszár úton álló egykori k. u. k. huszárlaktanyában szállásolták el. 25 A nagy kiterjedésű épületkomplexumban, ahol az Osztrák­Magyar Monarchia fennállása idején a k. u. k. 11. közös huszárezred 1. és 2. osztálya állomásozott, bőven volt lehetőség az újoncok elhelyezésére. 26 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom