Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
3. szám - ADATTÁR - Hangodi László: Adalékok Szombathely repülősmúltjához. - Az előzmények és a 3. könnyűbombázó-ezred rövid története, 1915-1918., 1924-1937. -
IIAAGODI LÁSZLÓ ADALÉKOK SZOMBATHELY REPÜLŐSMÚLTJÁHOZ - AZ ELŐZMÉNYEK ÉS A 3. KÖNNYŰBOMBÁZÓ-EZRED RÖVID TÖRTÉNETE, 1915-1918., 1924-1937. Az 1920. ji'mhis 4-én aláírt trianoni békeszerződés rendkívül súlyos feltételeket írt elő Magyarországnak. A nagymértékű területi és gazdasági veszteségek mellett nagyon kemény korlátozásokat írtak elő a magyar földi és légi haderőre vonatkozólag is. Pontosan meghatározták a hadsereg lehetséges maximális létszámát, a kézifegyverek és a tüzérségi harceszközök számát, valamint űrméretét. 1 így a maximálisan 35.000 fős, önkéntesekből álló hadsereg messze elmaradt ütőerő tekintetében a szomszédos államok hadseregeihez viszonyítva. a A békeszerződés ide vonatkozó pontjai közé került az is, hogy: „Magyarország haderejének katonai vagy hadihqjózási repülőszolgálata nem lehet." Ennek értelmében elvileg a Magyarország területén található összes harci- és kiképző repülőgépet, valamint a katonai léghajókat és léggömböket ki kellett szolgáltatni a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak. 3 A hadsereg számára azonban ekkor már a légierő nélkülözhetetlen tényező volt, éppen ezért a magyar hadvezetőség megindította a titkos „E-akció"-t az országban tevékenykedő antant Légügyi Ellenőrző Bizottság háta mögött. Az akció célja a még meglévő repülőgépek megmentése és elrejtése volt.* Ezzel párhuzamosan az antant bizottság is aktív tevékenységet folytatott. A békeszerződés ratifikálásának napjától - 1921. július. 26. - életbe lépett Magyarországon a teljes repülési és repülőgép-építési tilalom. Az 1922 végéig elhúzódó tilalmi időszak ideje alatt a bizottság felkutatta és megsemmisítette a repülőgépparkot. 5 Ez alatt a Magyarországgal szemben ellenséges kisantant államok fokozott ütemben kezdték meg kiépíteni korszerű légierejüket. A magyar katonai vezetés a Kisantant gyűrííjében elhatározta, hogy a trianoni békeszerződés erre vonatkozó pontjait kijátszva létrehozza a titkos magyar légierőt. A kezdeti lépések nagy nehézségekbe ütköztek a szigorú antant ellenőrzés és a pénzhiány miatt. 0 1924-ben jött létre a Légügyi Hivatal (LÜH) a Kereskedelemügyi Minisztériumon belül, de a honvédelmi miniszter irányításával. 7 Ugyan ezen év nyarán újra megkezdődött a szombathelyi repülőtéren az alapfokú pilótakiképzés. 8 A szombathelyi repülőtér fontos szerepet töltött be a titkos légierő, majd a Magyar Királyi Honvéd Légierő történetében. 58