Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Vas megyei vonatkozású XVI. századi magyar nyelvű iratok kisebb családi levéltárakból. IV. rész - Szlavniczai Sándor család levéltára -

egy forrásösszehasonlítással a forráskritika és a további kutatások szükségességére mutassak rá. A címzett kevéssé ismert, de csekély felevőbirtoka ellenére a korban fölöttébb nagy jelentőségű, a vármegyei nemesség szintjén messze túlmutató személyiség; Perekedy Miidós csúnyi birtokos volt. Ő 1579-től 1591-ig koronaügyészi, 1602-ben a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosi funkciót töltötte be.

3 Perekedyt hivatali rangja miatt a magnificus, nagyságos megszólítás illette meg, szemben a nobilis et egregius, nemes és vitézlő megyei hivatalviselők, birtokosok megszólításával. Ugyanakkor felevőbirtoka az utóbbi - fölöttébb differenciált - réteg állapotátjuttatja eszünkbe. Az 1598. évi adóköteles házösszeírás Csúny (Chvn) faluban 31 jobbágyháztartást és 54 puszta helyet, míg 1600. évi - az előzőhöz képest nagy változást, a jobbágymigráció mellett telepítést mutató - összeírás pedig ugyanott (Chwn) 23 jobbágyháztartást és 22 zsellért regisztrált.* A Perekedy levelében megtámadott Rumy Mihály neve még nem található meg az 1596. évi Mosón vármegyei portaösszeírásban. Ekkor Rausar (Raußar) Ilona a levélben szereplő örökös - aki Tétényben 1, Gátán 1,5 adózó portát bírt. Ezek közül az utóbbi faluban 1 leégett jobbágytelekkel, 10 zsellértelekkel rendelkezett. Gálosi birtokát az összeírok külön nem jegyezték fel. A pár évvel később keletkezett kamarai összeírások már két, korábban Rausar Ilona által is birtokolt településen jelezték Rumy birtokszerzését. (Ez csak Rausar Ilona rovására következhetett be.) így Vitézlő (egregius) Rumy Mihály 1598-ban Tétényben 5, Gáloson 6 lakott jobbágy háztartás sal rendelkezett, míg Gátán pedig az említett Rausar Ilona nevén 4 jobbágyházat és 10 zsellérháztartást jegyeztek fel. Az 1600. évi összeírásba Rumy Mihály Tétényben 5 jobbágyháztartással, míg Gáloson 1 jobbágy- és 5 zsellérháztartással került be. Rausar (Rawssar) Ilona gátai adózó háztartásai ekkor 5 jobbágy- és 6 zsellérháztartást tettek ki.° Azaz: ezekből a számszerű adatokból is kitűnik, Rumy Mihály Mosón vármegyei meggyökeresedéséhez teljességgel kihasználta a íiágon kihalt Rausar család egyik még nem férjezett leányági örökösének statusát. Végezetül a levélben érintett ügy jobb megértéséhez nagyon röviden kitérnék Perekedy 1596. szeptember 12-én gróf Zrínyi Miklóshoz írott levelére. Már Rumy alább közlésre kerülő leveléből kitűnik: Perekedy a vitatott kérdésben, Rausar Ilona gondnoksága ügyében már korábban is írt gróf Zrínyi György tárnokmesternek (1567-1603), Zala vármegye főispánjának (15931603), amit megtett közvetlenül e fonás kézbevétele után is. Az utalások, illetve a fennmaradt levél tartalma szerint Rumyt a mágnáshoz familiárisi függőség fűzte. Perekedy leveléből nyilvánvalóan kitűnik: Rumy Rausar Ilonát a Rausar vagyonban történő kedvező megosztás céljából vette gondnokságába. Ugyanakkor Perekedy a Rausar törzsbirtokra, Gátára királyi döntést kérve a női örökös jogosultságainak elismeréséért járt közben. Teljességgel elutasította a fennálló vagyoni ügyben a fogott bírák (arbiterek) ítélkezését, helyette az ügy súlyánál fogva az ország nagybíráit tartotta illetékes bírói fórumnak. A 40