Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - II. rész

lepülése csak a késő avar korban történik meg, tehát telepeink illetve ezek nyomai - a kerámiatöredékek - is csak ebből az időszakból származhatnak. Ha nem ilyen távlatokból vizsgáljuk meg leleteink egymáshoz való viszo­nyát, talán néhány óvatos észrevételt azért tehetünk. A temetők (6+4) és te­lepülésnyomok (9 + 16) száma eltérő. Ennek egyik egyszerű magyarázata, ha embercsontokat talál valaki az elég feltűnő. Tehát a temetők sírjainak felis­merése egyszerűbb, mint a települést sejtető, felszínen heverő edénytöredé­keké. Ugyanakkor a sírok mélyebben fekszenek, mint a felszínen álló vagy földbemélyített házak. A sírok bejelentésére - lásd fent - voltak precedensek a megyében. A telepjelenségek észrevételezése azonban a szakmában mini­mális jártasságot feltételez. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, Kiss Gá­bor intenzív, direkt és célirányos kutatásai előtt alig létezett a népvándorlás­kor - benne az avar kor - régészete a megyében. Sajnálatos módon a temetők és telepek csak néhány esetben hozhatók egymással összefüggésbe. Márpedig egyik feltételezi a másikat. Mindeneset­re valamelyik pillanatnyi hiánya arra készteti/késztethetné a kutatást, hogy keresse a hiányzó elemet (temetőt vagy települést). A velemi Szent Vid (3) és Kőszegfalva (1) telepe, valamint a lukácsházai (2) és a gencsapáti (4) te­mető esetében talán feltételezhető a kapcsolat. A vasasszonyfai (5) temető települését még fel kellene deríteni. Sajnálatos - és mielőbb pótlandó - hiá­nyosság, hogy a vasi Repce völgyébe temetkezők (13: Csepreg, 14: Bük, 15: Répcelak-Csánig) településeit nem ismerjük. Ezzel éppen ellentétes a kép a Sorok-patak (10: Ják, 11: Kisunyom, 12: Sorkifalud) és az Arany-patak (7: Torony) mellett, ahol a temetők hiányoznak. Ugyanez a helyzet a Rába tera­szain Könnend és Sárvár-Rábapaty között, ahol mindössze a sárvári 9. szá­zadi temetőről és településnyomról (1. térkép 20.) van tudomásunk. A cell­dömölki csoportosulás képe vegyes, hiszen itt a temetők (30: Vásárosmiske, 29: Izsákfa) mellett településről (28: Mesteri) is tudomásunk van. Itt érdemes egy rövid gondolat erejéig kitérni a római kori villák/őrhelyek és az avar kori lelőhelyek kapcsolatára. Kőszegfalva (1), Szent Vid (3), Ják (10), Körmend-Magyarszecsőd (24), Vasalja (26) és Nárai (34) esetében térbeli azonosság áll fenn vagy igen közeli (29: Izsákfa) a fekvés. Míg Bük (14), Répcelak-Csánig (15), Rábapaty (19) és Rum (21) vonatkozásában ez a szempont vagy nem jól dokumentált, vagy néhányszáz méteres a távolság. A velemi Szent Vid és Körmend-Magyarszecsőd kivételével - amelyek straté­giai szerepe vitathatatlan - mindenütt arról is szó van, hogy a római korban művelt teriiletek újbóli bevonása a gazdálkodásba - ne feledjük a késő avar korban egyre hangsúlyosabb a földművelés - könnyebben ment, mint új terü­letek irtása, feltörése. A fent hivatkozott göcseji „szegek" példája ugyanezt csak részben látszik igazolni, hiszen ott relatíve sok a római kori megszál­lás 59 nyoma, a népvándorlás kori pedig szinte „véletlenszert!". Az minden­esetre Vas megyében is bizonyosnak tűnik, hogy az avar korszak települési rendszere a római kori i'tthálózatra épült, ahogy ezt már Pannónia egészére 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom