Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Pethő József: Fábián László - Sipos Endre: Örök virulás

nem maradt el Olaszország, Portugália, Norvégia, Görögország, a Genfi-tó vidéke és Anglia sem. 1891-ben téil haza Magyarországra. A fátum, a sors itt jelentős szerepet kapott. 1892-ben házasságot kötött az aranyosmaróti mágnás lányával Migazzi Antónia grófnővel, s egyúttal a Bars megyei malonyai birtok tulajdonosa lett. A képességek kibontakozása szerencsésen találkozott a családi akarattal, későbbiekben felesége akaratával is, s ugyanakkor nyílt volt a polgárosodás európai útjának befogadására. A magáratalálás, az életcél meglelése, az első kert: Malonya téma feldolgozása a negyedik és ötödik fejezetben található „Malonya és Trianon" és „Télikert a valóságos télben'''' címmel, elsősorban J. Misák főkertész és G. Steinhübel tanulmányára támaszkodva. Az új birtokon, a Kárpátok alján pszeudoglejes gyenge talajon, északi szélnek kitett lejtőkön, hideg télben, száraz nyárban 700 mm évi csapadék mellett lomblevelű örökzöldek tenyésztése 1892-ben, eddig még nem tapasztalt kihívást jelentett. Ez a rendkívüli feladat csak annak az Ambrózynak sikerülhetett, akinek ríj gondolatai, új eszközei és új módszerei voltak a megoldáshoz. Az írj gondolat: „Anglia kertjeiben nincs halott évszak - igen, ott évhosszat zöldellnek a szubtropikus világ örökzöld lomblevelei. Miért nincs nekünk ilyen? Mert - így hangzik a kenetteljes régi oktatás - mert azok Angliának óceáni klímájában tenyésznek ugyan, de a mi kontinentális éghajlatunkat nem bírják. Nem! Nem igaz! Százszor nem! Nem az éghajlat, mi magunk vagyunk az okai. Az elfogultság, mely bilincsbe ver ... a tudatlanságon alapuló és nemtörődömséggel fenntartott elfogultság ... ". Ambrózy számára a kertészet tudomány és művészet volt. 0 az úttörője a Földközi-tenger vidékéről származó örökzöldek Európa hidegebb éghajlatú területein történő tenyésztésének. Az új eszközök: Malonyán 22 év alatt 1892-től 1914-ig egy 600 fajból, változatból és formából álló gyűjtemény gyűlt össze a semmiből. Első ízben jelent meg a bambuszok, rhododendronok, szkimmák, örökzöld tölgyek, kaméliák, örökzöld lonicerák. Ezek az i'ij eszközei a díszkertészetnek. Az új módszerek: A környezet megváltoztatásával bizonyos fokig irányítani lehet a növény életét. Ne ültessünk növényt oda, ahova azt mi kívánjuk, hanem oda, ahova az neki megfelel. Az eredmény: A mediterrán növényzet, az örök tavaszt hirdető Laurocerasusok, Pierisek, Rhododendronok, Malióniák, bambuszok, Ilexek, stb. betelepítésével, meghonosításával feloldotta a kopasz, merev, komor téli fák (gyertyánnal kevert gyér tölgyes) halált jelképező hatását. „Malonyán az ősz nem szomorú. Az őszi lombhullás ott úgy hat, mint egy szoborleleplezés. Az örökzöld fák ilyenkor jobban kibontakoznak a napnak és a szemnek. A fenyőültetvények komor hangulatából belépünk a fénylő babérbozótba és a nevető bambuszsűrűségbe, meleg lesz a szívünk körül. Dorombolni szeretnénk a gyönyörtől az örök életnek ebben a kis világában, ahol so86