Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. IV. rész - Síremlékformák a két világháború között, „kora-modern" darabok -

amicos, tempóra si fuerint nnbila, solus eris." 0 Mára emléke teljesen ködbe veszett, olyannyira, hogy valószínűleg a katolikus egyház is megfeledkezett róla - a síremlék állapota erről árulkodik -, pedig Hidassy Krisztina nem ke­veset tett hite érdekében. 7 A mű maga rendkívül hasonló a Vízmathy szobor­csoporthoz: hosszú, magas kőlap előtt koronás, gótikus ruhát viselő fiatal nőalak áll, előtte pedig, mellékalakként egy kislány, aki - akár a fiatal hölgy ­rózsacsokrot tart. Alighanem Szent Erzsébetről lehet szó, aki hasonlóan he­lyezkedik el a leányka mögött, mint a női „géniusz" (angyal?) Vízmathy Zol­tánka esetében. 1994 tavaszán vált rommá az a szobormű, mely feltehetően a futballista­ként jeleskedett Mustos Ödön (fl928) testét fedi. 8 (6., 6/a. kép) A nevet vi­selő talapzaton állt a műkő szoborcsoport: fátylas nőalak és rá felnéző kis­lány kettőse, talán mondanom sem kell, rózsaornamentika kíséretével. Új­donság azonban az a balusztrádos (báboskorlátos) megoldás, amely a szobor­csoport mögött helyezkedett el. A mintázás és az anyag, akárcsak a kompozí­cióra jellege egyformán a „Vízmathy-körbe" utalják ezt a darabot. Ma talán még megmenthető lenne. (Kedves Haladás YSE! Talán Önökre vár az egyko­ri kiemelkedő sportolót jelölő alkotás. A B/8-as parcella út melletti, nyugati oldalán megtalálják, de én is szívesen elvezetek bárkit oda.) A közelben áll még az a magas talapzatú emlékmű, amelynek tetején sú­lyos, erőteljes Krisztus-büszt (mellszobor) látható. (7. kép) Horváth Lajos szó­dás, (szikvízgyáros) és családja lelt alatta örök békét. A talapzaton urnát is ta­lálunk virágdísszel, a fej felett pedig ív zárja a kompozíciót, keresztet és koszo­rút foglalva magába. Érdekes az a szuggesztív hatás, amely ebből a kissé ne­hézkes alkotásból árad, nem véletlen, hogy a zeneművészetet is megihlette. (Bonczó István közel félórás szimfonikus költeményének, a „Kövek" talppont­ja a „Deus"-téma, amely a Horváth sírkőből ihletődött.) Kétségtelennek tar­tom, hogy e monumentum is ugyanazon kézből származik, mint az előbbiek. További munkákat is nagy valószínűséggel attribuálhatunk a „Yízmathy­síremlék mesterének". Közös jellemzőik a műkő anyagban, s a mintázás sa­játosságaiban rejlenek. Az^4/7-es parcella területén a keleti záró fal előtt lel­hető fel több érdekes relief, példáid az a ledőlt és megkopott lap, amelyen egy sír előtt térdelő nő vehető ki, sajnos már csak nagy vonalakban. Ugyanitt még épen látható a Görög, Pauer és Móritz családok neveivel fémjelzett em­lék: az íves; mezőben álló, tanító gesztusú Krisztus és egy térdelő leány alak­ja jelenik meg. A felső íves-hullámos kialakítása a „magyaros" szecesszió ké­sei lecsapódásáimk tűnik. A lunettába helyezett virágkosár, az oszlopok és nehézkes ornamentikák zavarossá teszik az összhatást. Érdekes, neoklasszi­cista monumentum őrzi a Góth lakatos família emlékét: magas alsórész fe­lett, dór oszlopoktól határolt fülkében, égő urna előtt bánkódó angyal ül. A kompozíciót darabos-erőteljes párkány fedi, és a relief megoldását nézve bizto­sak lehetünk abban, hogy valamilyen 19. század eleji minta is - közvetve vagy közvetlenül - szerepet kapott kialakításában. Feltehető, hog}' ezen esetben is 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom