Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A dozmati Muzsla-forrás
az öreg javasasszonyok ajánlották azt a szerencsétlen betegeknek, akik ezt használva kigyógyultak a bajukból. 1901-ben, az újonnan felfedezett forrást Pártli József szombathelyi vállalkozó tetemes költséggel építette ki. A forráskutat a talajvíztől elzárta és betoncsövekkel úgy alakította át, hogy a forrás alapjától 6 méter magasságban 15 cm átmérőjű csöveken önműködő nyomással óránként 4.000 liter vizet szolgáltatott. A cilikíró megállapította, hogy a gyógyforrás kiaknázására egy részvénytársaságot kellett volna alapítani, amelynek vagyonát bizonyára tovább növelte volna a savanyúvíz. A forrásvízből készült szikvíz kiválóságát mindenki elismerte, amely a tulajdonosnak csekély berendezése mellett is szép jövedelmet biztosított. Ugyanakkor felmerült az is, hogy a helyszínen egy fürdőt létesítsenek, amely az egész környéknek nagy hasznára vált volna. 11 Pártli József dozmati szikvízgyártási ügyével kapcsolatosan már 1900ban több beadván)' készült a szombathelyi járás főszolgabírói hivatalában, majd 1901-ben az üdítő szénsavas víz darusításával foglalkoztak. 1902-ben pedig a szikvízgyárat ellenőrizték, de ott közegészségügyi szabálytalanságokat találtak és annak megszüntetését kérték. 12 1901-ben Mezihradszky Kálmán tiszti főorvos szakvéleményt adott Pártli József dozmati szikvízgyáros és forráskút bérlőjének kérvénye alapján. A főorvos ebben közölte, hogy a bérlő által zárt palackokban forgalomba bocsátott Szent János forrás vizét nem véleményezheti. Ugyanis ahhoz, hogy valamilyen ásványvizet forgalomba hozhassanak, szükséges volt annak a megállapítása, hogy az ásványvizek melyik osztályába tartozott az adott forrásvíz. A dozmati esetében csak annyi volt megállapítható a vegyvizsgálatból, hogy a víz élvezeti célokra - szikvízgyártásra - alkalmas, ellenben annak ásványvíz jellege kémiai vizsgálattal ekkor nem volt igazolva. Mezihradszky szükségesnek látta, hogy a forrás vizét ííjból vizsgálat alá vegyék és vegyelemeztessék, melyből megállapíthatták majd a víznek gyógyhatását. 13 1901. augusztus 3-án kelt Chyzer Kornél miniszteri osztálytanácsos levele, amelyben az alispán felterjesztésére válaszolt. Ebben közölte, hogy Pártli József szombathelyi lakos kérelme nem teljesíthető, mivel a dozmati Szent János forrás vize a bemutatott elemzés alapjánt nem volt ásvánwíz, s így azt szénsavval való telítés után csak közönséges szódavízként árulhatták, amelynek előállítására és forgalomba hozatalára az 1894. évi 111.461. szám alatt kiadott szabályrendelet érvényes. 1 * Chyzer miniszteri osztálytanácsos 1902. november 2-án írt következő válaszából kiderült, hogy Pártli József kérését ismételten nem tudták teljesíteni, mert a dozmati Muzsla forrás - a bérlő által Szent János forrásnak nevezett - szénsavval telített vizét, mint savanytivizet nem hozhatta forgalomba, mivel az nem volt egyéb, mint közönséges forrásvíz. Miután a nevezettnek telepén járt a közegészségügyi felügyelő és annak jelentéséből is kiderült, hogy ott közegészségügyi szempontból kifogásolható állapotok voltak, azok megszüntetését is elrendelték. így a szikvizes üvegeket megfelelően kellett kitisztítani és a község részére vizet szolgáltató vascsövet a szennyeződésektől óv62
