Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A dozmati Muzsla-forrás

ICA JZIK ZSOLT A DOZMATI MUZSLA-FORRÁS Hunfalvy János 1865-ben, a „Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása" című munkájában összeírta az ország területén lévő ásványvizeket. E szerint Vas megyében a következő források voltak ekkor ismertek: 1. Semleges és ismeretlen minőségű hideg forrás: Dozmat. 2. Vasas vagy acélos, rézgálicos, rezes, timsós és cementvizek: Borostyánkő (kénsavas réztartalmú vasgálicos timsós és cementvíz), Könnend, Máriafalva. 3. Savanyú vagy borvizek: Rettenbach (vasas) Tárcsa 3 forrás (Jódot s brómot tartalmazó égvényes konyhasós vasas savanyúvizek) Gyimótfalva (vasas égvényes konyhasós vasas), Jezeró (vasas égvényes konyhasós), Ostffyasszonyfa (sós vasas) Szerdahely, Szotina, Pinkafő (glaiibersós vasas)

1 Az 1872-ben megjelent Archeológiai Értesítő a Szombathelyen kívüli római kori lelőhelyek között említette Dozmat községet is.

a Ez alapján feltételezhető, hogy a rómaiak ismerték és használták is az ott található forrás vizét. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy amikor 1900 júniusában kiásták a forrást, akkor kiderült, hogy ott a régebbi időkben kút létezett, amelyben merítő edényeket, pénzeket és más régiségeket találtak.

11 Dozmat a Rohonc fele vezető útra „félreeső útféli helyzet" szerint települt, az Aranyos patak jobb partján, eredetileg egyutcasoros szalagtelkes elrendezéssel. A templom a település nyugati végén, a Muzsla dombhát tetején magasodik a temetőkért közepén, a Muzsla-alj beépülte előtt a falun kívül állott. A templom körüli településrend középkori jellegzetességeket mutat, egyházashelyre utaló jegyek beazonosíthatók. A Muzsla aljában fakad a forrás, mely a Borzolágy csermelyben folyik tovább.* Az 1900-as évben Pártli József és társa Koó Antal szombathelyi lakosok Dozmat községben, a réten található úgynevezett „Muzsla" forrás vizét szikvíz gyártásra kívánták felhasználni és ezért a községtől 50 évre bérbe vették azt. Ezért 1900. április 13-án, a bérlők Dozmat községben szikvízgyártó iparengedélyért folyamodtak, de kérelmüket a főszolgabíró elutasította. Ezt a döntést a későbbiekben felülbírálta a vármegyei ügyész, mivel szerinte az elutasítás indokául felhozott érvek önmagukban nem voltak elegendők és az iparengedély kiadásának nem lehetett akadálya.

5 Ezzel az üggyel párhuzamosan Pártli József a szombathelyi teherpályaudvar építkezése időtartamára kiadott ideiglenes italmérési engedélyének meghosszabbítását is kérte. Éhen Gyula polgármester 1900. május 5-én a következőket közölte az alispánnak írt válaszában. Az épületek, melyekben a folya60