Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
2. szám - ADATTÁR - Nagy Miklós: Vas megye népmozgalma és népességének állapota, 1867-1920
Magyarországi viszonylatban a 14 éven felüli népességen belül a nőtlenek és a hajadonok együttes aránya Vas megyében magasnak mondható, mert hazánkban 1900-as népszámlálás szerint a hajadonok és nőtlenek együttesen a 14 éven felüli népesség 27,9 %-át tették ki, 80 addig Vasban arányuk 31,6 % volt. 21 A megye arányszámai így inkább a nyugati tendenciákhoz igazodtak, de azok adataihoz hasonlítva mégis kedvezőbb a vasi népesség helyzete, mert a Lajtától nyugatra fekvő tartományokban már az 1880-as években e korosztály 39%-a nem házasodott meg, a nyugat-európai országokban pedig ez az arány még magasabbnak mutatkozott. 22 A megye népességének számát növelték az élveszületések, ezer főre vetítve 1900-ban ez 155, 2:i 1910-ben 24 146 újszülöttet jelentett. A házas termékenység ennél magasabb volt: 1900-ban 1.000 házasságban élő 15-49 év közötti nőre 254 élveszületésjutott, 1910-ben pedig 238. A legtermékenyebb korosztálynak a propagatív korú nők között a 25-29 évesek bizonyultak (1900: 298*%o, 1910: 271 %o). A századforduló után a megye élveszületések tekintetében 1901-1908 között évi átlagos 35 %o élveszületési arányszámával országosan közepesnek tekinthető. 25 Vas megye népességének természetes szaporodás általi gyarapodását azonban módosították olyan tényezők, amelyek a lakosság számának emelkedését visszafogták. A népesedést hátrányosan érintette a vándormozgalom és az 1. világháború hatása. Vas megye a dualizmus korában népességkibocsátó megyéink közé tallózott. 1869. 1890. 1900. 1910. Országon belül + 7.045 - 12.481 -28.150 - 17.414 Országon kívül -628 - 24.254 - 36.489 - 28.128 2. táblázat Vas megye vándorlási egyenlege (1869-1910) A táblázat adatai 20 a jelenlévő népességet veszik alapul, amelybe beletartoznak azok a személyek is, akik a népszámlálás időpontjában az adott helyen ideiglenesen tartózkodnak. Sokkal szemléletesebben mutatja be a vándorlás okozta veszteségeket az a módszer, amely a vándorlási mérleget két időpont lélekszáma és ennek az időpontnak a természetes szaporodása alapján határozza meg: V in = P 191 „ - P 1900 - E = 435793 - 418905 - 57408 = -40520 P J910 : 1910-ben a jelenlévő népesség száma 27 Pj !)()0 : 1900-ban a jelenlévő népesség száma 28 E: a két időpont közötti természetes szaporodás^ 5 ' A vándormozgalom tehát 40.520 fővel csapolta meg a megye népességét 1900 és 1910 között. A vándorlások típusai közül kiemelkedik az amerikai kivándorlás. 1899 és 1913 között 25.006 fő hagyta el a megyét, és ment Amerikába. A kivándorlóknak csak közel egynegyede (24,2%, 6.063 fő) tért vissza hazájába.'* 0 46
