Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Nagy Miklós: Vas megye népmozgalma és népességének állapota, 1867-1920

StAGY MIKLÓS VAS MEGYE NÉPMOZGALMA ÉS NÉPESSÉGÉNEK ÁLLAPOTA, 1867-1920 Magyarországon az első modern fogalmak szerint végrehajtott népszámlálást II. József rendelte el. Az 1787. évi népszámlálás szerint a megye lakóinak száma 224.899 fő volt.

1 A hivatalos magyar statisztikai szolgálat által 1869ben végrehajtott népszámlálás 331.706 személyt mutatott ki a megye területén.

2 Az 1. világháborút megelőző 1910. évi népszámlálás pedig már 435.793 főt talált megyénkben.

3 Az adatok azt mutatják, hogy 1869. után a népességszám nagyobb mértékben emelkedett, mint ezt megelőzően. Az 1787 és 1869 között eltelt 82 esztendő alatt évente átlagosan 0,4%-kal (1.303 fő) nőtt a népesség száma. 1869 és 1910 között a lakosság létszáma évente átlagosan 0,6%-kal (2.602 fő) emelkedett. A kiegyezést követő időkben tehát az átlagos évi népességnövekedés abszolút számokban kifejezve kétszerese volt, mint az azt megelőző évtizedekben. Mi az oka ennek a felgyorstilt diializmuskori népességfejlődésnek? A kapitalizmus kialakulását Európa-szerte robbanásszerű népességnövekedés követte, amelyet e gyors gyarapodás miatt egyesek demográfiai forradalomnak,* mások viszont demográfiai átmenetnek neveznek.'"

1 A népesség nagyarányú gyarapodása mögött a modern tőkés gazdaság hatása htizódik meg. Szerepet játszott benne a fejlődés révén a rendelkezésre álló termékmennyiség növekedése, a technikai viszonyok alapján terjedő civilizáció, az ezzel összefüggő magasabb kulüirszint kialakulása (orvostudomány, vegyészet). Hazánkban a 19. század második fele a kapitalista gazdaság kialakulásának időszaka volt, így nem véletlen, hogy a népességrobbanás ekkor játszódott le hazánkban/' Ezt a demográfiai átmenetet tükrözik vissza az imént idézett Vas megyei adatok. A demográfiai átmenet a hagyományos demográfiai szei-kezetről a modern ipari társadalmalíra jellemző modellre való áttérést jelenti. A hagyományos demográfiai viszonyokat a születések és halálozások magas száma és a periodikusan visszatérő népesedési válságok jellemezték.

7 A 1. táblázat a történelmi Vas megyére vonatkozó rendelkezésre álló népmozgalmi adatok hiányos voltára való tekintettel a mai megye területének adatait

8 tartalmazza. Ennek ellenére ezek az adatok is tükrözik az egykori megye területen lezajlott változásokat. A hagyományos demográfiai modellt mutatja be a táblázat 1866-1880 között. Az iparosodás előtti társadalmakban a születések és halálozások száma magas volt. A demográfiai válságok közül pedig ekkorra esett az 1866-1867. 44