Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 7. - Kiadatlan Bitnitz-dokumentumok -I. rész

TÓTH PÉTER TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MOZAIKOK 7. - KIADATLAN BITNICZ-DOKUMENTUMOK - I. RÉSZ A 210 esztendeje született Bitnicz Lajos neve összefonódott a Vas megyei is­kolaüggyel és egyházi élettel. 1 Matematikusként, magyar nyelvet és irodalmat tanító paptanárként, iskolaigazgatóként generációk számára volt minta és mérték. A katedra mellet a tudományos életben való tevékeny részvétel is fontos volt számára. Tucatnyi írása jelent meg a Tudományos Gyűjtemény­ben, később pedig az akadémiai kiadványokban. A Vas megyeiek közül ő volt az első, aki Marczibányi-jutalomban részesült. 1827-ben a nádor őt is jelölte abba a bizottságba, amelynek a leendő Magyar Tudós Társaság alapszabályát kellett kidolgoznia. Bitnicz 1828 tavaszán részt vett a tanácskozásokon; a Pest-Budán töltött napokról kortörténeti értékű naplót vezetett. 1830. no­vember 17-én az Akadémia pozsonyi alakuló ülésén a mathesis osztály vidé­ki rendes tagjává választották. Pályájának delén, 1840-ben a Magyar Tudós Társaság titoknokának kérésére foglalta össze életútját és a tudományokban elért eredményeit." Az autográf dokumentumot - az aposztrófok elhagyásával ­betűhíven, a rövidítések feloldásával [] és a legszükségesebb jegyzetekkel közlöm. „Bitnicz Lajos született Julius Ildikén 1790b[en] Jakon közel Szombathely­hez Vas vármegyében. Atyja seborvos volt s ajaki nemes közönségnek több évig jegyzője. Alsó iskoláit Nagy Kanizsán Szálában s Kőszegen, a philo­sophiát Szombathelyen végezte. Felvétetvén 1807b [en] a szombathelyi egy­házi megye nevendékei közé, ugyan Szombathelyen tanult theologiát négy évig. Tanuló pályája után 1811b[en] néhány hónapig a Megyei hivatal mel­lett volt alkalmaztatva s innen 1812b[en] Április elsőjén a szombathelyi Ki­rályi Lyceumban Kresznerics'* helyett mathesis tanítójának neveztetett. Phi­losophia doctorává 1815ben lett Pesten. A mathesis tanítószékét 1819b[en] egy másikkal - a Magyar nyelvtudományéval párosító, midőn e tudomány­nak, mivel arra a Szombathelyi Lyceumnál sem tanítószék az ideig nem volt, sem fizetés nem határoztatott, tanítását ingyen magára vállalta s mostanig fizetés nélkül folytatja; sőt tanítványai között Magyar nyelvművelő egye­sületeit is állított. Figyelmét továbbá a lakhelye - hajdan Colonia Claudia Savaria - kőről 1818 s köv[étkező] években felásott római régiségekre for­dító, s ezekből magának kis gyűjteményt szerze. Szilasi Jánossal, 4 akkor még szombathelyi professorral, 1833b [an] Stájer és Cráin országon keresztül Triestbe, Velenczébe s Paduába utazott, s viszszatérve a Magyar tengeri rév­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom