Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - Mayer László - Varga Nóra: Adatok az 1848. április 4-ei szombathelyi zsidóellenes megmozdulások történetéhez

A kár a „dullongások által okozott s összesen 5706 ft 30 kr" volt.

62 Bernstein Béla a hitközségi jegyzőkönyv 1848 májusi bejegyzése alapján úgy üidta, hogy kártérítésre nem kerítettek sort, az izraeliták rendeztek gyűjtést, hogy a kárvallottakat megsegítsék.

03 A „BŰNTEST" Braun Róbert Holocaust, elbeszélés, történelem című munkájában D. LaCaprát idézi: ,A levéltár mint fétis a múlt (valóságának) helyettesítésére szolgál, mely a történész számára (már mindig) elveszett. Afetisizálás során a levéltár több lesz mint a múlt emlékeinek tára, melyek felhasználhatóak annak rekonstruálásához. A múlt helyettesévé válik, a dolognak magának a misztikus tapasztalatát kínálva: egy olyan tapasztalatét, mellyel kapcsolatban minden esetben kérdéseink lehetnek, hiszen írott emlékekkel van dolgunk."

m A „misztikus tapasztalás" élménye fokozott, amikor nem pusztán írott, hanem ráadásul tárgyi emlékkel is találkozunk. Ugyancsak Vas Vármegye Törvényszékének fenyítőperes iratai között találhatók Orbán György perének dokumentumai, amelyek szerint a per 184-9. február 13-án zajlott Szombathelyen.

(>s Az aktát 10 folio alkotja: az izraelita község levele a „bííntesttel", a perfelvételi jegyzőkönyv, a vallomások, a hivatalos tiszti jelentés, és az ítélet. Mivel a helyi izraelita község tudomására jutott, hogy „a templomrablás alkalmával elrabolt szent törvény tekercsek az itteni csizmadiák által mint talpbélés mesterségükre használtatnak", egy ilyen darabot mellékelve vizsgálat megindítását kérte az alispántól. A nyomozás után Orbán Györgyöt, Szalay György szombathelyi csizmadia veszkényi (Sopron megye) születésű, 17 éves inasát fogták perbe egyrészt „a lázongásbani részvételével", másrészt „felebarátja vallásának tapodásával" elkövetett vétek vádjával. Orbán György elmondása szerint 1848. április 4-én a gazdája lakásának hátulsó ajtajánál egy általa ismeretlen, „ezen papírossal ott futó gyerektől mintegy fél árkusra valót elvett", a szobába bevitt, az ágy mellé eldugott. Ott is tartotta 1849 januárjáig, amikor a zalalövői vásárra utazó Szalay György utasítására „sapszlit, azaz csizmasarok darabokat" kellett készítenie, ekkor felhasználta a „papírt". Az inas és mestere egybehangzó vallomása szerint a gazda minderről semmit nem tudott. Az ítélet szerint Orbánt szabadon engedték, mivel bűnössége nem bizonyosodott be, csak az, hogy a „tízparancsolat nála találtatott meg. Mivel elsajátításához az akkori idők jellemét tekintve bárki is, minden rosszlelkűség nélkül, könnyen juthatott, így őt csak azon körülmény terheli, hogy a talált vagyont rejtegette." Bernstein Béla tudomása szerint a 10 tóratakercset a frigyszekrényből kiragadták, összetépték és egy kútba dobták.

w> A kárlistán azonban 8 tekercs szerepelt.

07 A bűntestként mellékelt csizmasarok két, bőrből készült talpdarabból áll, ezek közé öt db, a csizmasarok méretéhez és formájához szabott, héber nyelvű szöveget tartalmazó - a tóratekercsekből származó - pergamenlapot illesztettek. 12