Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: A domonkos rend megtelepedése Vasváron. I. rész - Hagyományok és történetírói vélemények -

Péterffy, Carolus: Sacra concilia Ecclesiae Romano-Catholicae in Regno Hungáriáé celebrata. Tom. II. Viennae Austriae, 1742. 279. p. Ferrari, Sigismundus: De rebus Hungaricae Provinciáé Ordinis Praedicatorum. Viennae, 1637. 517-520. p.; a kolostorjegyzékek: 506-508., 537-538. p. Memorabilia conventum Provinciáé Austriaco-Hungaricae Ordinis Praedicatorum conscripta ex manuscriptis A. R. Exim Mgri. Raimundi Fitzing. Kézirat a bécsi konvent levéltárában, közli: Branner, Sebastian: Der Prediger-Orden in Wien und Oesterreich. Wien, 1867. 73-88. p. A Vasvárra vonatkozó részt idézi Iványi Béla, de tévesen Brunner vélemé­nyeként: Iványi: i. m. 17. p. és 97-98. p. 31. j.: a jegyzetben közölt szövegből tévedésből ki­maradt Széchényi György érsek neve (quae tarnen ex parte a celsissimo Strigoniensi Archiepiscopo Gregorio Sezenii redempta), pedig ebből az adatból és abból az utalásból, hogy a templom romokban áll, kitűnik, hogy a kézirat nem sokkal a kolostor visszaadása (1684) után keletkezett. „Resideutia Vasvariensis in Hungária ad Stam Crucem. In Dioecesi Sabariensi. Olim ConvenUis, fundatus 1244 per Belam IV. Hungáriáé Regem una cum Ecclesia, honoribus S. Crucis dicata: in cujus Sanctuarii fronte haec super inscriptio legitur: Béla Rex ÍV erexit, dotavit, Szécsenyus honoribus S. Crucis dicavit, dein plures manus concurrentes ornarunt. - (Fundationales litterae desuper in Archivo Comitis Festetics in Keszthely exhaerere dicuntur.) Stetit hic conventus adhuc Anno 1550. Verum subsequente furore bellorum, injuria temporum, ac faerocia incendiorum desolatus, centum et amplius anuis in ruinis jacuit. Donec tandem anno 1684 et sequentibus per Excell. D. Georgium Szécsenyi Archi Eppum Colocensem e ruderibus suis excitatus, et 1690 die 13. Nov. Ordini traditus fuisset; ex quo idem etiam Munia Parochialia hic abire coepit. Ut autem hunc novellum Ordinem Illustris Restaurator consolidaret, donavit ei Bona: Grörvár, Boldogasszonyfa, Szt. Iván, medietatem de Oppido Vasvár cum pago Mákfa, et Sessionibus in Gerse Mihályfa, Hadász, et Mizdó, que Bona tardius partim Familia Battyány, partim Festetics, juribus ad se spectantibus, redemerunt, partim ipse Ordo vendidit.." Schematismus Sacri Ordinis Praedicatorum provinciáé Hungarico-Austriacae pro anno Domini 1854. Viennae Typis Caroli Gerold & filii. 15-16. p. A rendi schematizmusokból teljes sorozat csak 1869-től áll rendelkezésünkre az Országos Széchenyi Könyvtárban, a korábbiak közül az 1835. és 1861. évi található meg a Pannon­halmi Főapátság Könyvtárában, melyek azonban nem tartalmaznak történeti adatokat, az 1854. évi pedig az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban (Az adatokat Bánhegyi Miksa atyának a pannonhalmi könyvtár igazgatójának és Czékli Béla esztergomi könyvtárosnak kö­szönhetem). Az 1869 utáni első schematizmus, amely történeti adatokat is tartalmaz, az 1879. évi: Schematismus patrum et fratrum Sacri Ordinis Praedicatorum ad Provinciám Imperii pertinentium pro anno Domini MDCCC[L]XXX bissextili. Cassoviae, 1879. 15-16. p. „rV. Patrum aeque Ord. S. Dominici Residentia in Vasvár. - Quae per Belam 4-um Regem Hungáriáé circa a 1238. fundata creditur. Furore Turcarum subin desolata. A. verő 1687. muniflcentia Georgii Szécseny Archi Episcopi Strigoniensis, cum Ecclesia usibus Parochialibus ab hoc tempóra deserviente, retaurata." Schematismus venerabilis cleri Dioecesis Sabariensis pro anno a Christo nato MDCCCXXIX ab erecta sede episcopali Anno LII. Sabariae, Typis Francisci Perger 124-125. p. Nóvák: i. m. 34. p.; nyilván ennek elírásaként szerepel az 1248-as évszám több helyen:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom