Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - ADATTÁR - Tóth István: Savaria legendái. I. rész - Ovidius sírja-

Az 1508-ból származó adatot idézi Schönvisner: i. in. 86. p lábjegyzet, ugyanígy idézi Huszti: i. m. 295. p. is, megemlítve, hogy Bruschi szóbeli közlést említve beszél a költő „sepulchrum lapide cameratum"-áról („fülkeszeríí kősír"). Ortelius, Abraham: Cosmographia universalis. Basel, 1570. 293. p. B. Révész Mária: Hozzászólás a magyarországi Ovidius-legendához. = AT 1961. 3-4. sz. 287292. p.; Uő.: Zur ungarischen Ovid-Legende. = Bibliotheca Classica Orientális, 1965. 190. p.; Uő.: Contributions a la vie ulterieure d' Ovidé en Hongrie. = Acta Universitatis Budapestiensis. Sectio Classica, 1974. 99-104. p.; Uő.: De Ovidie vive et mortue in Hungária. In: Acta Conventus Omnium Gentium Ovidianis Studiis Fovendis. Bucuresti, 1975. 185-190. p. Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten, 1504-1717. Bp. 1981. 331. p. (Olcsó Könyvtár; 290.) Lazius, Wolfgangus: Reipublicae Romanae in externis provinciis, belle aquistis, constituae, commentariorum libri duodecim. Fracofurti ad Moenum, 1598. - A vonatkozó rész: Lib. 12 dep. Rom. sect. 3 cap. 2. Bél Mátyás: Hungáriáé Novae Notitia. Membrum III. De Sabaria. Közzéteszi B. Thomas Edit, Prokopp Gyula. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ) 1959. 2. köt. 48. p. Balogh Gyula: Publius Ovidius Nase sírja Szombathelyen. = Vasárnapi Újság, 1880. aug. 8. 535. p. Lásd még uő,: Klio szolgálatában. Szombathely, 1895. 3-4. p. a vers hibás közlésével! Tóth Béla: Szájrul-szájra. A magyarság szállóigéi. Bp. 1895. 280. p. 17 Révay József: Séták a római Magyarországon. Bp. [1943.] 39., 384. p. 18 Mamt Károly: Ovidius, a mindenki költője. = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1958. 1-4. sz. (továbbiakban: Marót, 1958.) 51-64. p; Uő.: Ovidius, ein Dichter für Jedermann. = Bibliotheca Classica Orientalis, 1959. 229. p.; Uő.: Ovidio, il poeta di tutti. In: Atti del Convegno internazionale Ovidiano. Sulmona, 1958. Vol. 1. Roma, 1959. 219-234. p. Bücheier. Franciscus: Authologia Latina. Carmina Epigraphica Latina. 1-3. Bd. Lipsiae, 1897-1926. A sírversek újabb irodalmához lásd: Adamik Tamás: Megjegyzések a Daru utcai sírversekhez. = Archaeologiai Értesítő, 1976. 2. sz. 203-206. p. Marót, 1958. 54. p. Vö. még: A kétezer éves Ovidius. Szemelvények a költő műveiből. Marót Károly bevezetésével. Bp. 1957. 17 skk. " Nem kételkedett egyébként Kunc Adolf sem, vö.: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város monographiája. 1. rész. Szombathely, 1880. 46-47. p.: „Ezen emlék, melynek feltalálását ily körülményes leirás után egyszerűen kétségbe vonnunk nem lehet ..." Suetonius Tranquillus, Gaius: Caesarok élete. Ford. Kis Ferencné. Bp. 1975. 110. p. (Bibliotheca Classica) Suetonius: i. m. 142. p.; Flavius Iosephus: A zsidók története. Vál. Hahn István, ford. Révay József. Bp. 1980. 504-506. p. (Clio. Klasszikus történetírók); Tacitus összes művei. 2. köt. Ford. Borzsák István. Bp. 1980. 114. p. (Bibliotheca Classica) Suetonius: i. m. 224. 1 Vidman, Ladislas: Syllogae inscriptionum religionis Isiacae et Sarapiacae. Berlin, 1969. 62 skk. Tóth István: Ein „Viergötterstein" mit Ägyptischen Göttern aus Savaria (ad CIL III 10908 - SIRIS 662). - Studia Aegyptiaca, 1977. 131-148. p.; Uő.: Négyalakos szoborbázis a savariai Iseumból (Ad CIL III 10908 = RIU 15). = VSZ 1978. 4. sz. 585-595. p. Apuleius: Az aranyszamár, Ford. Révay József. Bp. 1971. 251-252. p. (Bibliotheca Classica) 60