Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - ADATTÁR - Salamon Nándor: „Született Sárváron, már elég régen ..." - A szülőföld Németh Mihály művészetében és írásaiban -
tói, a jól végzett munka felett érzett jogos öröm mégsem felhőtlen: „Szobrokat akartam alkotni (Meg is tette mindenek ellenére! - SN.). Aztán rá kellett jönnöm: itt nem hagynak érvényesülni"* - vallotta egyik kérdezőjének negyed század múltán. Csalódás, ütközés számos, de a hűség páncéljáról visszahullott minden rontó szándék. „Mint igazi szerelmes, vakon lelkesedett mindenért, ami szülőföld" - jellemezte helyzetét, érdemeiről szólva monográfusa. 9 Heitler László kis könyve - felmérve közel húsz év művészi teljesítményét - 1977-ben jelent meg. Németh Mihály rangját, művészetének pozitív értékelését mutató tény, hogy vidéken élő szobrászok közül első, aki „helyet kapott" az akkoriban népszerű Mai Magyar Művészet sorozatban (festő is csak kettő: a vásárhelyi Németh József s a Munkácsy-díjas Tóvári Tóth István). A tanulmány több helyén utalt a nagyon is érthető végtelen szédületre, a szobrász és szűkebb pátria művészetet tápláló, műveket érlelő bensőséges kapcsolatára. Szobrászunk másutt így tett hitet e viszonyról: „Éri ízig-vérig vasinak vallom magam a fővárosban is, Sárváron pedig semmivel sem masabb szobrásznak, mint bárki Budapesten." 10 Jogosan érezte magát kiválasztottnak, akinek küldetése van. Meglátta, felismerte időben, hogy Vas megyében „a szobrászatnak szinte semmi hagyománya nincs, de feltűnően sokan festenek". u Igazsága tagadhatatlan, még akkor is, ha Rumi Rajki István küzdelmes munkássága folytatás nélküli hagyomány s érte sorompóba állni, megértő, mégis kemény szavakkal vívni maga is késznek mutatkozott. 12 Rátermettsége okán joggal törekedett az űr betöltésére, s közben szobrásztársak is munkához láttak más vasi településeken. A monográfia kellő figyelmet szentelt - terjedelmi korlátai függvényében a szülőföld ihletését tanúsító műveknek. Németh Mihály oeuvre-jébe azóta újabb, hasonló indítású szobrok illeszkedtek. Könnyű igazolni - erre teszünk kísérletet -, hogy az önzetlen patriotizmust megtestesítő szándék figyelemre érdemes vonulatot épített munkásságába. Ha még ide soroljuk azokat a szobrait, érmeit, domborműveit is, amelyekkel történelmünk szereplőinek állít emléket, merthogy „/ Mint lázas kandallónak,/ nekidűlök a múltnak /", 13 akkor belátható, hogy a századok hullámvetéseitől megcsapkodott szülőföld hűséges szobrászát tisztelhetjük Németh Mihályban, akinek művészete úgy egyetemes érték, hogy kútmélyig kiaknázza a lehetőséget, amely abból adódik: „... óriási előnye van annak, ha egy szobrász a szülővárosában dolgozik." 1 * „... szobrokat farag itt egy ember, s nem zavartatja magát a zűrzavartól" - e helyzetképet Takács Imre rögzítette hazatérése esztendejében. 10 Szobrászunk akkor élete delelőjén állt. E pontról visszatekintve vázoljuk röviden a nagy elhatározásig vivő utat előbb. Apai-anyai gyökerei Kaidra vezetnek. , t Apám meséi, anekdotái, amiben felnőttem, káldi ihletésűek" lb - emlékezett eleire. Ragaszkodását domborműves utcatáblák, ajándékozott szobrok tanúsítják a faluban. Egyebek mellett 40