Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - ADATTÁR - Pethő Gyula: Vasi könyvek hasonmás és reprint kiadásairól

hogy az értékes műveket hasonló formában, hitelesen állítsák elő, jelentes­sék meg újra. Le kell szögezni: az újrakiadások nem a hamisítás szándékával készültek és készülnek! (Ékszerek, műtárgyak, pénz stb. esetében ez sajnos már „iparág" lett.) Éppen a kéziratok, kódexek, térképek, könyvek stb. esetében terjedt el a leginkább a fakszimile megoldás és meghatározás. Mi is az a fakszimile? La­tin szó - facsimile - amely hasonmást jelent. A régebbi kiadványok, lexiko­nok fac simile formában jelzik. Értelme: csináld hasonlóvá. Mai írásmódja fakszimile, de mi inkább a magyar megfelelőjét, a hasonmást használjuk. Te­hát olyan másolat, amely az eredetihez mindenben hasonló, vagyis: „... az eredetiről készített olyan reprodukció, amely a műszaki lehetőségek határain belül a leghívebben adja vissza az eredeti minden szöveg és rajzi részletét, méretét, ill. színét." 1 Napvilágot láthatnak mellékletként vagy önálló kiad­ványként. A már eddig megjelent tudományos igényű hasonmás kiadások kí­sérő tanulmányai alapján kiegészíthetjük azzal, hogy a papír minőségét, meg­közelítő azonosságát, színét, s a kötés hasonlóságát és a kötetekről közölt el­igazító információkat a fontosnak kell tartanunk. A kiadványok egy részénél a reprint kifejezést is használják. Meghatáro­zása: „Az eredeti kiadás minden részletében hű újabb lenyomata."* Vagyis, amíg a hasonmás a lei nem adott dokumentumokra - kéziratokra, okmányok­ra, kéziratos térképre, kódexekre, kottákra stb. - és a kiadott művekre egya­ránt vonatkozik, a reprint a nyomtatott könyvek újabb lenyomatát jelenti. (Néha hasonmásként jelzik, jóllehet pl. a papír, stb. eltérő, de a valódi ha­sonmást is esetenként reprintként jelölik meg.) A HASONMÁS KIADÁSOKRÓL Mint említettük, e kiadások egyfelől a nehezen hozzáférhető, de fontos -job­bára forrásként számbavehető - dokumentumokra vonatkoznak, ezért tartal­mi szempontból is indokolt a megjelentetésük. Gyakori a szépirodalmi alko­tások első kiadásainak - főleg neves költők versesköteteinek - hasonmás ki­adása is. Valójában a kézirat, kódex, könyv stb. tartalmi és művészi értéke együttesen indokolhatja a megjelentetést. A hasonmás kiadás már a múlt században megkezdődött. Az első na­gyobb jelentőségű mű 1862-ben jelent meg Európában: a Domesday Book (birtokok jegyzéke), amely I. (Hódító) Vilmos angol király uralkodása idején készült országos összeírás volt, s az angol felsőház adta ki. E dokumentum hasonmás megjelentetése példa a fontos történeti források kiadásának út­ján. 3 Hazánkban az első hasonmás kiadású mű 1892-ben a Gesta Hungaro­rum volt, amelyet Fejérpataky László fordított. Ezt követte a Cronica hunga­rorum 1910-ben* Azóta természetesen számos ritkaságot - pl. Képes Krónika, s az ún. Vizsolyi Biblia, stb. -jelentettek meg. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom