Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - MŰHELY - Kuntár Lajos: Megerősödtek a gyökereink. - 25 éye jelent meg a folyóiratunk első száma -

1974 nyarán kerülhettek az előállító üzembe. Az A/5-ös formátumú, 172 oldalnyi, kartonkötésű Vasi Honismereti (1995-től: és Helytörténeti) Közlemények első száma öt hónap múltán, 1974 decemberében látott napvilágot. Beköszöntő-jét dr. Horváth Ferenc levél tárigazgató, a Megyei Honismereti Bizottság elnöke írta. A kiadvány meggyökereztetése és a szükségességének bizonyítása nagy erőfeszítést, évekig elhúzódó feladatot jelentett a szerkesztőbizottságnak. A nyomdatechnikai ismeretek 1984-től, a hozzáértő szerkesztés pedig 1985-től éi-vényesült az ez utóbbi évtől folyóirat engedéllyel megjelenő kiadványánál. A nyolcvanas évek közepe azért is jelentős a folyóirat életében, hogy az 1974ben bizonytalan lépésekkel indulóból 20 év elteltével határozott járásit, a célját betöltő, negyedévenként napvilágot látó periodika lett. A megyei tanács fontos feladatának tartva a honismereti munka támogatását a folyóirat kiadása anyagi fedezetét a Vas Megyei Levéltár költségvetésében biztosítva indította a harmadik évtizedet, amelynek első öt éve tovább erősítette az éltető gyökereket. A negyedszázadot megélt Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények életképessé válása folyamatát, az elért eredményeit még felvázolni sem célja ennek az írásnak. (A folyóirat múltjának és értékelésének fonásai: -Vasi Honismereti Közlemények. Repertórium, 1974-1994. Összeáll. T. Pásztor Ágnes. Szombathely, 1994. 88 p. - Kun László: A második húsz esztendő elé. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1995. 1. sz. 5-6. p. -Kuntár Lajos: Felnőtten - nagyobb feladatokra készen ... = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1995. 1. sz. 7-8. p. - Vő.: Húsz éves a Vasi Honismereti Közlemények. = Honismeret, 1995. 3. sz. 83-86. p. - Bariska István: Huszonöt éves a vasi honismeret folyóirata. = Honismeret, 1999. 5. sz. 100-101. p.) A röpke visszapillantásom időszerűségét az a véletlen egybeesés adja, hogy 1999 nemcsak a folyóiratunknak, hanem nekem is fontos dátum: a Gondviselés kegyelméből június 87-én 85 éves lettem. 1943 elején a „doni pokolból" történt kikerülésem után, többször említettem baráti körömben, hogy életem minden hátralévő napja ajándék számomra. A Gondviseléstől kapott „ajándéknapok" immár félévszázadnál hoszszabb idő óta sokasodnak. A magas koromat imádságos lélekkel élem és köszöngetem az alkotó erőm töretlenségét. Sokan tudják rólam, hogy a hobbiszerűen végzett szellemi munka - elsődlegesen az írás és a szerkesztés -, az éltető elemem. A folyóiratunk arculatkialakításába és a gyökerei megerősítésébe 1984-ben kapcsolódtam be. Az azóta eltelt 15 esztendőben - a szerkesztőbizottság aktív közreműködésével - sikerült a kiadványunkat életképessé, a célját megvalósító folyóirattá fejleszteni. 57