Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - Tóth Péter: Edvi Illés Pál: „Vas megyei krónikák"

TÓTH PÉTER EDVI ILLÉS PÁL: „VAS MEGYEI KRÓNIKÁK" Edvi Illés Pál (1793-1871) a 19. század első felének egyik sokoldalú, rendkívül termékeny, de egyúttal felületességre is hajlamos, filológiai pontatlanságai miatt gyakorta bírált literátora volt.

1 1831 őszén választották meg a nemes-dömölki evangélikus gyülekezet lelkipásztorává. A Magyar Tudós Társaság titoknokának felkérésére írt saját kezű pályaképe a közelmúltban látott napvilágot e folyóirat hasábjain.

a Hdvi Illés Pál az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiben elhatalmasodó betegsége miatt tevékenyen nem vehetett részt. A látottakat, hallottakat azonban - ide értve a rémhíreket és a pontatlannak bizonyuló adatokat is - a „Vas Megyei Krónikák" című kéziratában megörökítette.

3 Feljegyzéseit a Haynau-korszakban - a megtorlástól tartva - elrejtette, később pedig a megrongálódott lapokat lemásoltatta, emlékeivel kiegészítette. Kétkötetes munkáját a Magyar Tudományos Akadémia részére ajánlotta fel. A kézirat helytörténeti értékeire, illetve a benne előforduló pontatlanságokra elsőként Vörös Károly hívta fel az érdeklődők figyelmét.

4 Az általa megkezdett szemelvényes forrásközlést a Vasi Szemlében folytattam. Nem titkoltan abban reménykedve, hogy előbb-utóbb az egész mű sajtó alá kerülhet. Az alábbi részleteket is ezért adom közre. A szövegközlés során a következő elveket érvényesítettem: a kéziratot nem betűhíven, hanem a nyilvánvaló tollhibákat javítva, illetve az esetek többségében az érvényben lévő helyesírási szabályzat szerint közlöm. (Nem a nyelvtörténeti, helyesírás-történeti sajátosságainak bemutatására, hanem a szöveg könnyebb olvashatóságára törekszem. Pl.: cz = c; szsz = ssz; lyly = Ily; a rövid és a hosszú magánhangzók következetlen jelölésének egységesítése; stb.) Kivételt csak akkor teszek, amikor a szerző nyelvjárási, szóhasználati, továbbá stiláris gyakorlatából adok ízelítőt. A szerzőtől származó kiemeléseket - aláhúzások, Kossuth nevének nagybetűs írásmódja - megtartva, kihagyásokat ... és a kiegészítéseket ] jelölöm, a krónikát a legszükségesebb jegyzetekkel közlöm. VAS MEGYEI KRÓNIKÁK AZ AZ POLITIKAI EMLÉKEZETESSÉGEK KISÉRVE UTÁNIRÁSI JEGYZETEKKEL. 2. KÖT., 1849. A MAGYARHONI SZABADSÁG-HARCZ. 18. § [72-80. p.] Botrányos közhír terjedt el szintén a honvédek tudomására is, a sági

0 plébánosról, a humán népbarát és tudós akadémiai tagnak, Kresznericsnek méltatlan utódjáról,

7 hogy az mily vakmerő aljas gyalázásokat enged meg magának a magyar Kormány és KOSSUTHnak személye ellen, miként ő nyilván, 41