Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - Katona Attila: „A magyar bankjegyek iránt határozott utasítást nem adhatok" - A Kossuth-bankók sorsa Vas vármegyében 1849 első hónapjaiban -

busolva menvén útjukon."

74, A forradalom egyik éltetője a magyar pénz a nyugati határszélen kiapadt. A kérdés csak az volt, hogy a másik vitális eleme, a hadserege eljut-e az Alpokaljáig? És akad-e olyan bátor férfiú a Kemenesalján, aki a politikai vákuumban a kezdeményezést magához ragadja? Vagy az óvatos pesszimistáknak lesz igazuk? JEGYZETEK Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye császári királyi biztosának iratai, (továbbiakban: Kir. biz.) Iratok (továbbiakban: ir.) 20/1849. Rohonczy Ignác levele Zárka Sándor első alispánhoz. Sopron, 1849. jan. 10. A megszállásról lásd: Katona Attila: „A csend helyreállítása". Vas vármegye megszállása 1849 januárjában. In: Előadások Vas megye történetéről. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, megjelenés alatt. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) ' Témánk szempontjából két alapvető művet emelnénk ki. Mindkettő a központi szereplők - a bécsi kormány, a Windisch-Gratz-féle katonai vezetés, a pénzügyi élet szereplői - szándékát és törekvéseit vizsgálja. Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzügyei. Bp. é. n. 342 p. Faragó a századelő pénzelméleti nyomvonalán haladva értékelte az eseményeket. Forrásanyaga elsősorban a nyilvánosságra hozott rendeletek és a korabeli lapok voltak. Fábiánná Kiss Erzsébet: A „Kossuth-bankók" sorsa az osztrák uralom idején. = Századok, 1984. 2. sz. 273-303. p. Fábiánná a döntési folyamatot mutatta be! Windisch-Grätz és szakértője Rousseau tábornok, valamint a bécsi minisztérium és Krauss pénzügyminiszter magánütközetét. A tényleges gyakorlatot bemutatása egy-két ponton hiányos maradt. VaML Vas vármegye alispánjának iratai (továbbiakban: Alisp. ir.) 47/1849. Csesznák László járási szolgabíró levele Zárka Sándor alispánhoz. Németújvár, 1849. jan. 2. VaML Vas vármegye képviseleti választmányának iratai. Jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kép. biz. jkv.) 1369/1848. VaML Vas vármegye gazdálkodó választmányának iratai. Iratok 54/1849. VaML Kir. biz. ir. 339/1849. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Bp. 1987. 97-98. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet; 7.) Fényes Elek: Magyarország leírása. 2. rész. Magyarország részletesen. Pesten, 1847. 95. p. Katona Attila: A Vas megyei képviseleti bizottmány és a honvédelein 1848 őszén. In: A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Történettudomány. 2. Szerk. Varsányi Péter István. Szombathely, 1991. 90., 98. p. A megszállási terhek viselésénél is a legvégső sorban számítottak rájuk! VaML Alisp. ir. 33/1849. A forradalom kitörésekor a forgalomban lévő 219 millió papírpénz egyharmadának volt ércfedezete, de a magas államadósság miatt gyakorlatilag az Osztrák Nemzeti Bank már fizetésképtelen volt. Az átváltási láz következtében a bank nemesérc készlete 30 millióra csökkent, úgyhogy 1848 májusától kényszerárfolyamot vezettek be. Szita János: A Habsburg-birodalom centralizációja és a magyar pénzügyek 1849-ig. In: Jogtörténeti tanulmányok. 4. köt. Szerk. Csizmadia Andor; társszerk. Pecze Ferenc. Bp. 1980. 310. p. 37