Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
4. szám - Katona Attila: „A magyar bankjegyek iránt határozott utasítást nem adhatok" - A Kossuth-bankók sorsa Vas vármegyében 1849 első hónapjaiban -
tató rendezésére annál inkább nagy szükség volt, mert a megyében éppen a királyi biztos utasítására január első hetében történt meg az 1849. évi adó kivetése és behajtásának az elrendelése. Amihez még három dolog kapcsolódott: Egyrészt a hátralékok beszedése, nagyságát 60.000 ft-ra taksálták. aa Másrészt, 1848 utolsó kéthavi adójának a befizettetése, mivel ez tavaly több ok miatt elmaradt, ez 40.000 ft-ot tett ki. 33 A legfájdalmasabb tételt a 100.000 ft-os hadisarc jelentette. Alfred Windisch-Grätz 1848. december 31-én értesítette Kőszeget, hogy az említett összegíí büntetéssel sújtotta a vármegyét és a szabad királyi várost, a horvát foglyok októberi bestiális legyilkolása miatt. Most csak a sarc első felének a befizetését kérték. Záros határidőt adtak: január 18-át, azaz két hetet. A Rohonczy Ignác utasítására felállított és Zichy Hermann vezette adókivető-bizottság úgy döntött, hogy az egész évi adót három egyenlő részre osztva szedetik be. Az első harmadát nyolc napon, a másodikat egy hónapon belül. Ha valakinek ü'ilfizetése lesz, azt a harmadik részből fogják kiegyenlíteni. 25 A bizottság azt hangsúlyozta, hogy aki most több adót fizet, az később kevesebbet törleszt.~ (l Az utolsó etap beszedésének időpontjáról ekkor még nem döntöttek. Az alispán felhívta minden szolgabírónak és tisztviselőnek a figyelmét, ha az adóbeszedést a megye nem teszi meg, akkor katonai végrehajtást remiéinek el. Akik „az engedelmességet megtagadnák, csak maguknak tulajdonítsák, ha a katonai hatalom által teljesítendő fegyveres végrehajtás által maguknak érzékenyebb kárt okozandana/c." 37 Az adóösszeg ilyen aránytalan időbeni elosztása önmagában is tehernövelő tényező volt. A szegényeknek az idő rövidsége és a hideg téli időszak miatt, fizikálisan sem adatott meg a termények kedvező áron való eladásának a lehetősége. Hogy ez ellen oly nagy tiltakozás nem volt a megyei vezetés részéről, annak - a katonai jelenléten túl - valószínű az volt a legfőbb oka, hogy i'igy gondolták a gyors adóbehajtás lehetővé teszi a lakosságnak a bizonytalan magyar pénzektől való megszabadulást. így, a kényszerhelyzetből némi előnyre is szert tudtak tenni. Illúziója természetesen senkinek sem lehetett, az adóhátralékok nem fognak csökkenni. Az első két hónapban a házipénztárba 132.249 ft adó folyt be. aH A kérdés csak az volt, változott-e a megszállók álláspontja a Kossuth-bankók ügyében. Az elsőalispán Althanntól és a királyi biztostól azt az utasítást kapta, hogy a beszedett adóból a hadisarc első részletét, az 50.000 ft-ot azonnal fizesse be, a maradékkal pedig az üresen álló megyei pénztárakat töltse fel. 29 Január 10-én érkezett meg az a katonai parancs, amely közölte Zárka Sándorral, hogy ha az 50.000 ft-os hadisarcot nem fizetik be január 18-ig Bécsbe, akkor másnap egy zászlóaljnyi határvidéki gyalogság szállja meg a megyét, és fegyveiTel fogja behajtani a követelést. 110 A kétségbe esett alispán gyorsan közölte a hírt a szolgabírákkal érzékeltetve a késlekedés várható következményét/ 11 Másnap, Althann arról tudósította Zárka Sándort, hogy január 17-én személyesen jelenik meg a pénz átvételére Szombathelyen, magyar bankjegyeket azonban nem fogad el! „Ez is sajnos tudomásul vétetett]" - jegyezték fel kissé szarkasztikusan a beligazgatási jegyzőkönyvben. 33 28
