Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Bódiné Beliznai Kinga: Horváth Boldizsár és a bírákra vonatkozó jogalkotás
nosoktól" semmiféle adományt vagy javadalmazást nem fogadhatott el. Az ügyösszeférhetetlenség értelmében a bíró bizonyos ügyekben - a törvény erejénél fogva vagy saját kérelmére, illetve a fél kifogása alapján - nem járhatott el. 13 AZ 1871:8. TC. Az igazságszolgáltatási reform keretében napvilágot látott másik fontos jogi szabályozás a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871:8. te. volt. Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter e törvény tervezetét a bírói hatalom alapelveit rögzítő javaslattal együtt terjesztette az országgyűlés elé. 1 * Az igazságügy-miniszter felügyeletet gyakorolt a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése felett, visszaélések esetén pedig vizsgálatot rendelt el. A fegyelmi felelősség lényegét a törvény l.§-a fogalmazta meg: „A bírák és bírósági hivatalnokok hivatali kötelességüknek szándékosan vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegéséért felelősséggel tartoznak. Felelősséggel tartoznak a bírák és bírói hivatalnokok azon károkért is, melyeket hivatali kötelességük megsértésével okoztak." A bíró fegyelmi vétséget követett el, ha, mint az adott ügyben eljáró bíróság tagja, valamely fél részére periratot szerkesztett, vagy hivatalos működésén kívül a pervitelre útmutatást adott, illetve, ha a folyamatban lévő ügyben az eljáró bíróság valamely tagját befolyásolta. A bíró mentesült a fegyelmi felelősség alól, ha e cselekményeket harmadízigleni rokonai ügyeiben tette. Fegyelmi vétségként szabályozta a törvény azt az esetet is, amikor a bíró a bírósági személyzethez nem tartozó személyekkel készíttetett „ítéleti vagy érdemleges határozati tervezetet". 15 A fegyelmi vétségek elkövetőivel szemben négyféle büntetés - rosszallás, feddés, pénzbüntetés vagy hivatalvesztés - volt kiszabható. A rendes bűnvádi eljárás szabályai szerint bűnvádi felelősséggel tartozott az a bíró, aki hivatali bűntettet követett el. Hivatali bűntettnek minősült különösen a hivatali titok közlése, a megvesztegettetés, a zsarolás, az erőszak, a hamisítás és a sikkasztás. 16 Az e bűncselekmények elkövetésében elmarasztalt bíró a büntető bírósági ítéletben foglaltak következményein túl elvesztette állását, fizetését és nyugdíját is. A vagyoni felelősség körében a hatáskörét túllépő vagy a törvényben meghatározottnál magasabb összegű díjat elfogadó, továbbá a hatalmával visszaélő, és így a feleknek kárt okozó bíró kártérítéssel tartozott. AZ 1871:9. TC. A bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról szóló 1871:9. te. a harmadik és egyben az utolsó olyan törvény volt, amely a polgári korszak törvénykezési szervezetének alapelveit és általános szabályait rögzítette. A törvény a bíráknak akaratuk ellenére más bírósághoz történő esetét csak akkor tette lehetővé, ha a bírósági szervezet törvényi szabályozás értel32
