Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - Mayer László - Varga Nóra: Adatok az 1848. április 4-ei szombathelyi zsidóellenes megmozdulások történetéhez

vó tanács, úgy most is, 1848-ban, a zavargást, a pusztító zsidóüldözést nem a nép maga akaratából hanem a titokban bujtogatok működése folytán rendezte". 5 Az április 4-ei eseményeket ismertetve a törvénysértőkre vonatkozóan megjegyezte: „Szombathely népe, hogy vájjon kik, azt kideríteni soha meg nem kísérlettek ...".

4(i Az alispán által a MOIB-nak küldött jelentés szerint a pogrom főkolomposait lefogták, de még ugyanazon este szabadon is bocsátották, mert a tömeg a megyei börtön megostromlására készült.

47 (Az idézett Szegedy-levél szerint 12 személy másnap került szabadlábra.) A királyi biztosok fellépése iitáni napon, április 25-én, a vármegyeilázán vizsgálat indult a szombathelyi izraelitákon elkövetett dúlás körülményeinek felderítésére. A Vas Megyei Levéltárban találhatók annak az eljárásnak az ügyiratai,

48 amelyben a zsidóellenes zavargás előidézőit és résztvevőit vonták felelősségre. A 75 folióból álló akta tartalmazza a perfelvételi jegyzőkönyvet a védő- és a vádbeszéddel, valamint az ítélettel együtt; a vádlottak és a tanúk vallomásait; az okozott károk és költségek jegyzékeit; az egyik vádlott kezétől származó leveleket mint bizonyítékokat; a nyomozásról szóló tiszti tudósítást; valamint a királyi tábla ítéletlevélét. A büntetőper Szombathelyen, a Vas Vármegyei Büntetőtörvényszék előtt, 1848. május 15-én kezdődött, az ítélet pedig ugyanott május 19-én született meg. Felperesként Istóczy Antal, Vas megye első tiszti alügyésze szerepelt. Május 15-én két „dúlás és rablás vétkével terhelt" személyt - Stefanits Ferenc cserepesmestert, nemzetőrt elsőrendű vádlottként; Diósy János csizmadiát, nemzetőrt mint másodrendű rabszemélyt - fogtak perbe, akiknek mint „a dúlásra okot szolgáltatott s részben tettleg is befoló egyéneknek" kellett számot adniuk cselekedeteikről. A per során rajtuk kívül még négy főt - Tóth József lisztkereskedőt, nemzetőrt a zsidó templom kirablásában való részvétel; Kirnbauer György napszámost, Horváth Ferenc kőműveslegényt és Rácz Károly kocsist pincefeltörés vádjával - vontak eljárás alá. Országi József ügyvéd ellen izgatás gyanúja merült fel. Grünwald Samu izraelita kereskedőt pénzváltási visszaéléssel, s ezáltal az amíígy is feszült közhangulat szításával vádolták. Gyanúsítottként a vizsgálat során rajtuk kívül még nyolc főt, tanííként 23 főt hallgattak ki. A tárgyaláson a vádlottakon kívül 16 személy tett vallomást. Az ügy minden szereplője szombathelyi illetőségű volt. Stefanits és Diósy az őket ért sérelmek hangoztatásával hozzájárultak a zsidóellenes hangulat fokozásához. Stefanitsot Turkovits János városbíró figyelmeztette április 4. délelőttjén tett azon kijelemtéséért, mely szerint „ha az általa vásárlott kötelek mesterségére nem kellendenek, jók lesznek a sidók nyakára". Diósy állítása szerint pedig őt Grünwald Samu becsapta, amikor annak boltjában vásárolt. A rablással vádolt személyek közül Tóth a zsinagóga feldúlásakor bizonyíthatóan a helyszínen tartózkodott; Kirnbauer, Horváth és Rácz pedig megfordult a pincében és annak udvarán. A borból valamennyien ittak, Horváth még haza is vitt belőle. Vallomása szerint aznap este ital hatása alatt állt, miként Diósy is. Ellene bizonyítékul szolgált az a 8