Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
4. szám - Mayer László - Varga Nóra: Adatok az 1848. április 4-ei szombathelyi zsidóellenes megmozdulások történetéhez
Az első, 1848. március 20-ai, pozsonyi zsidóellenes zavargást országszerte hasonlók követték. 32 A szombathelyi megmozdulások „ragályos például szolgálván, csakhamar' az egész megyében a zsidók hasonnemű üldöztetését, s a közcsend és nyugalom, személy és vagyonbátorság általános veszélyeztetését idézték elő. " 33 Valóban, zavargásokra került még sor a megye nagyobb településein, 34 valamint Lakhegyen, Tokorcson, Polányban és Újfaluban, Ondódon, Szentlőrincen és Szentkereszten, Jánosházán is. 35 Ezek az akciók többnyire a zsidó vendéglősök és boltosok megtámadásával jártak, Lakhegyen gyxíjtogatás is történt. Chernél Kálmán ügyvéd tudósítása szerint pedig Kőszegen felröppent a hír, hogy „a szombathelyi csőcselék tömegesen szándékozik Kőszegrejönni az itteni zsidók üldözésére". 36 Simon V. Péter értékelése alapján a Vas megyei zsidóellenes mozgalmak nem sorolhatók teljes egyértelműséggel a rendi színezetű városi mozgalmakhoz, hanem a mezővárosi és falusi nép zsidóellenességét sejtetik, új szakasz kezdetét jelölve a tavaszi zsidóellenes zavargásokban. 37 Szerinte „a Vas megyei zsidóellenesség társadalmi bázisát alapvetően a paraszti és mezővárosi plebejus elemek alkották. " 3íS Ö. Kovács József rá hivatkozva írta, hogy a szombathelyi volt az első mezővárosi zsidó pogrom. „A középrétegek és a városi szegények, valamint parasztok jelentették e mozgalmak magvát, de semmiképpen sem a patrícius polgárság, amely inkább csak a felbujtó szerepkörére vállalkozott."' 09 A FELELŐSSÉGREVONÁS A város április 5-ei rendkívüli népgyűlésén a polgárok kimondták, hogy az előző nap történtek kapcsán „nem a jogszerűség elvét s a lélekismeret szózatát, hanem a rendkívüli körülmények parancsoló hatalmát kelle követni. A megyében és a régióban jelentkező problémák - közellátási, pénzváltási nehézségek, parasztmozgalmak* 1 - megoldása érdekében Vas, Veszprém, Sopron és Zala vármegyére, illetve Kőszeg, Sopron és Ruszt szabad királyi városokra kiterjedő hatáskörrel április 10-én kinevezett két teljhatalmú királyi biztos - Széli József, a megye első alispánja és Csány László - Szombathely város április 24-ei rendkívüli közgyűlésén kezdett a zsidóelles hangulat lecsendesítő séhez. Kihirdették a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány április 3-ai és a felelős minisztérium április 17-ei rendeletét, „melyekben a zsidók további törvényellenes üldöztetése szigorúan eltiltatik", és érvénytelenítették az április 5-ei népgytílés határozatait. Elharározták, hogy „az izgatók s tény esek minden kárért felelősekké téteknek", és felszólították a várost, hogy „a törvényesség korlátai közé térve, sőt nekik a rendfenntartására tettleges segédkezeket is nyújtva, afennebbi botrányból reánk hárult szennyet lemosni és városunk eddigi szeplőtlen hírét az ország s közvélemény széke előtt helyreállítani törekedjék. "** Bernstein Béla az előzményekre, a városnak a betelepülni szándékozó izraelitákkal szembeni politikájára is utalva írta: „Kétségtelen, hogy úgy mint eredetileg sem a polgárság zöme kívánta a zsidók távoltartását, hanem az érdekelt céhek, a városi kalmárok és mesteremberek, meg a velük egy követ fúr 7