Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - HORVÁTH BOLDIZSÁR EMLÉKEZETE - Bódiné Beliznai Kinga: Horváth Boldizsár és a bírákra vonatkozó jogalkotás

BÓDÉKÉ BELIZKAI IÍKVC.A HORVÁTH BOLDIZSÁR ÉS A BÍRÁKRA VONATKOZÓ JOGALKOTÁS 1867-ben az Andrássy-kormány megkezdte az új kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási szervezet kiépítését. A kormány és a képviselőház többségét alkotó Deák-párt tagjai korszerű reformok útján törekedtek a liberális eszmék megvalósítására. A reformerek közül kiemelkedett a gyakorlati munkában Horváth Boldizsár igazságügy-miniszter (1869-1871), aki hatalmas energiával és nagy felkészültséggel indította el a polgári igazságszolgáltatási szervezet kiépítését.

1 Nevéhez fűződik a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. te, a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871:8. te, valamint a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárás szabályozásáról szóló 1871:9. te. megszületése.

2 A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI REFORM ELSŐ LÉPÉSEI A magyar igazságügy reformjának szükségességéről Horváth Boldizsár már a minisztertanács 1867. március 27-ei ülésén szólt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány végleges javaslattal még nem léphet fel, hiszen a bírósági szervezet átalakításának feltétele a megyei szervezet kérdésének megállapítása, valamint a polgári perrendtartás kidolgozása. A bírósági szervezetet érintő, a képviselőházhoz benyújtott igazságügyminiszterijavaslat lényeges újítást tartalmazott a korábbi szabályozáshoz képest. Az elsőfolyamodású bíróságoknál fellebbviteli fórumként hat vidéki királyi tábla felállítását szorgalmazta. (1861-ben Deák Ferenc még egy királyi táblát javasolt.) A királyi ítélőtábla, illetve a királyi ítélőtáblák fellebbviteli fórumként való működéséről a képviselőház hosszasan tanácskozott a polgári törvénykezési rendtartásról szóló tervezet vitája során. Horváth Boldizsár nem maradt egyedül elképzelésével, a képviselők között is akadtak olyanok, akik a fellebbviteli fórumok számának gyarapítása mellett foglaltak állást. Az egyik képviselő, Besze János, javaslatát többek között így indokolta: „Én gondolom, hogy a törvények, mint a kristály folyamok, csak vizei az igazságszolgáltatást megőrlő malmoknak. Azoknak célszerű elrendezése a feladat. Mert amely nemzetnél csak egy malomban lehet lisztet őrölni, ott pogácsát kevés ember eszik. "

3 Az 1869. évi átszervezés eredményeként végül fellebbviteli fórumként a pesti és a marosvásárhelyi királyi ítélőtáblát rendszeresítették.

4 29