Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Németh Tibor: Tungli Gyula: Szülőföldünk Kemenesalja

TUNGLI GYULA: SZÜLŐFÖLDÜNK KEMENESALJA Celldömölk, 1999. 181, [8] p. Nagy öröm kézbe venni a szép kiállítású kötetet, amely a Pauz-Westermann Kiadó munkáját dicséri. Nehéz feladatra vállalkozott Tungli Gyula, amikor megpróbálkozott azzal, hogy (részben) pótolja Kemenesalja életrajzi lexikonát. Üj könyvének háromnegyedét e témakör feldolgozása adja, míg a fennmaradó részben a szerző vegyes, helyismereti tárgyú tanulmányai (helynevek etimológiája, Kresznerics-megemlékezés, Kemenesalja népi vallásossága stb.) kaptak helyet. A teljes külső borítót a Ság hegy „szélesvásznú" panorámája foglalja el, a képbe úsztatott kemenessömjéni Berzsenyi-kastély és a celldömölki Árpád-kori romtemplom fotójával. A tájat ismerők számára magától értetődőek e képi ábrázolások, de szerencsés megoldás lett volna a szöveges beazonosítás is a címlap hátoldalán a fotók készítőjének megjelölése mellett. A tájékozódási/tájékoztatási pontok felemássága sajnálatos módon emblémaszerűén jellemző az összeállítás egészére. A kötet zömét kitevő életrajzi kislexikon „Jeles kemenesaljai személyiségek" címszó alatt 30 mini portrét tartalmaz a születési évek kronológiai sorrendjében. Ehhez a részhez szervesen kapcsolódik a „Kislexikon" elnevezésű függelék, amelyben a fenti névsorba - különböző okok folytán - be nem került 53 személy életének 1-12 soros ismertetése kapott helyet. Ez a szakasz erősen emlékeztet Csáky Károly nemrégiben megjelent „Honti arcképcsarnok" című gyűjteményére, amely hasonló szerkezeti elvek alapján épül fel. A recenzens a „Kislexikon" alá bezsúfolt karcolatok helyett hasznosabbnak tartotta volna, ha az arra méltók bekerülnek az alapnévsorba, tovább gazdagítva azt. Eberhardt Károly (1825-1906) tábornokról például kéziratos tanulmány is készült, amely a Kresznerícs Ferenc Könyvtárban megtalálható, de a könyvben irodalomként csak a „Magyar életrajzi lexikon" szerepel. Horváth Elek (1822-1876!), akinek nevéhez fűződik Celldömölk legújabb kori fejlődésének megalapozása és négyszer is megszerezte az országgyűlési mandátumot, szintén itt kapott csak helyet, pedig több önálló cikk - például Tilcsik György tollából - is feldolgozta életútját. Koltai Vidos József '48-as szerepe és jelentősége közismert a helytörténészek körében, ehhez képest a 4 sornyi ismertetés - már csak a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának okán is - soványra sikeredett. Különösen szomorú Horváth Zsigmond bemutatása, akiről mindössze ennyi található a kötetben: „1833-ban Kemenesaljáról a Magyar Tudós Társaság tagja lett" A szűkös terjedelem adta korlátok között itt csupán annyit tudunk megjegyezni, hogy Horváth Zsigmond 1782-ben született Kisköcskön, teológiai tanulmányait követően 1806-tól 18 éven keresztül Csöngén volt evangélikus lelkész, majd 1833-ban lett a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, és 1845-ben Kővágóörsön hunyt el. 89