Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - IN MEMORIAM - Hargitai József: Tudása halála után is kamatozik. - Gyurácz József (1927-1999) -
IN MEMÓRIÁM TUDÁSA HALÁLA UTÁN IS KAMATOZIK - GYURÁCZ JÓZSEF (1927-1999) Könnyes-fájdalmas-sajgó az érzés bennünk amiatt, hogy mind nagyobbak a veszteségeink. A jó barátok közül egyre többen lesznek már odakint és odalent, mint amennyien vagyunk még idebent és idefent. Már egyre kevesebbszer járunk találkozásra és barátkozásra, ellenben mind többször a temetőkert sírhalmaihoz könnyeinkkel megkönnyebbülni. Gyurácz József eltávozásával eggyel több lett az a súdomb, amelyhez időnként kijárunk majd vigasztalódni. A sebet azonban, amelyet a halál fullánkja ejtett a család és sok-sok jó barát szívén, az Idő gyolcsa kötözheti csak be, de hege ott marad életünk végéig. Ahhoz a tanárnemzedékhez tartozott, amely a klasszikus hagyományokat őrző tanítóképzésben nevelkedett, s a megszerzett tanítói oklevéllel nemcsak a tanulók oktatására szerzett jogot, legtöbbször 60-70 gyermek tanítására-nevelésére szegődve, hanem a felnőttek szolgálatára is kötelezettséget vállalt magára. Pályakezdésének éveiben nemcsak ő volt a falu kántora, hanem szervezte a népművelést, dalárdát, színjátszó csoportot alakított, színdarabokat rendezett, kedvtelésből pedig még gyűjtötte a népi-néprajzi, helytörténeti értékeket is. Tantestületnyi nevelőgárda sem végzett el több feladatot, mint amennyi az ő vállaira nehezedett. S minden kötelezettségét, vállalt teendőjét nem középszemen látta el, hanem példás - tanítandó, de mégis taníthatatlan, mert egyediségében meg nem sokszorozható, általánossá nem tehető iskolamesteri szinten művelte. Honnan volt mindehhez Gyurácz Józsefben a fogyhatatlan energia? Népszeretete, hivatásérzete küldetéstudata hatványozta fel energiáit egész pályáján. Sugárzott személyiségéből a tanítványai iránti szeretet, a nép iránti ragaszkodás. De hála, közmegbecsülés és tisztelet övezte részükről őt is. De ez a három vonzó, egész személyiségét meghatározó tulajdonsága is kevés lett volna ahhoz, hogy pedagógusként, felügyelőként és iskolaigazgatóként ilyen jelentős életművet alkosson. Egész életútján kész volt a lemondásra, mert tudta, hogy akit a kötelességtudat helytállásra szólított, annak tudni kell egyéni terveket, vágyakat, hosszú időn át dédelgetett célokat, álmokat elfeledni, feladni, ugyanakkor a közösség szolgálatában a kir lm 82