Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -

A Stirling-féle emléktől nem messze található Biczó Lajos késői gótizáló sírköve (ti 929), mely csúcsívével és a felső többszörösen hajlított oromzatával, keresztjével már ismerős formának mondható. Ugyanitt, a kolostor mögötti út mentén Cziczer István sírköve is hasonló, de régebbi típus, mivel erősen benőtt, nehezen tanulmányozható. A hit-remény és szeretet jelképei itt is megjelennek. Az A/4-es parcella kútja mellett is van egy kis csúcsíves, benne háromkaréj záródású feliratsávos kő, sajnos ezt elolvasni egyelőre nem sikerült. Lényegében nem lehet az előbbiektől stilárisan szorosan elválasztani azokat az eklektikus sztéléket, melyek összességükben a neoromán stílus felé tendálnak. Noha a pontos gyökereket még nem kutattam, ez a típus ívesen záródó írásfelületével, s hasonlóan megoldott párkányt is tartó, egyszeríí oszlopaival talán azokat a románkori tendenciákat vette alapul, melyek a 12. század elején újraindidó monumentális szobrászattól fogva jellemzők, vagyis a figura árkádíwel és oszloppal való kiemelését. Bár, ha jobban végiggondoljuk, ezek e példák pedig az antikvitásig vezethetők vissza, tehát egy univerzális, szinte örökkön-örökké előkerülő és újraértelmezhető megoldásról van szó, mely - mint síremlék - a 19. században rendkívül népszerű. Zsidó sírköveknél is gyakori, csak itt a kereszt helyére urna kerül a párkány fölé. Lényegében a korábban ismertetett kövek jó része is ezen alapforma közeli rokonai. Kisebb darabokon az oszlopok néha elmaradnak. A régebbi darabok itt is a központi keresztnél vannak, az egyik az A/6-os parcella, másik az A/3-mas szélén. A teljesen hasonló formálás mellett kőanyaguk is azonos: valószínűleg a tardosi, vagy piszkei rózsaszín, jura (dogger) - kori mészkőről van szó. Ez és a formálás még kissé nehézkes, zömök jellege mesterazonosságot is lehetővé tesz. Az első kő (A/6-os parcella) „Bedy Zsuzsanna családi nyughelye" megjelöléssel magyar szövegű, de az írásforma és a faragásmód a 19. század harmadiknegyedére utal. A kő lábazatát talán nem hozták ide a 30-as években, ezért ennyire alacsony. Az íves oromzat felett pedig ott a szokásos kereszt. A másik kő pedig (AJ3-as parcella) egy fekete Hudetz gránitobeliszkkel van összeépítve, amely Felsőeőri Nagy Jenő mosoni főispán (1842-1912) és családja nyughelye. Ebből a - kockáztassuk meg - román stílusból kiinduló kőtípusnak több képviselője is van még, de ezek egyértelműen későbbiek. Nagyon szép példa a későbbi időkből a korán, 44 évesen elhunyt gersei plébános, Gombás Elek (7. kép) sírköve a B/7-es parcella e\c}é,r\ 1909-ből. Üknagybátyám ő, akit éjjel kellett kicsempészni szabályszerűen a falujából, mert a gerseiek nem akarták, hogy máshol temessék el.

17 A mészkőtalapzaton álló sztélén az írás alatt áldozókehely van, s a félkörívesen záródó fülkeszerű írásfelület két oldalán, egyszeríí fejezetű, árpasodrás-szerűen csavart oszlopok. Felül az oromzat a szokásos: félkörívű középrész, melyet két lefutó homorú ív kísér, felül a karéjos kereszt. A talapzathoz képest a sírkő stabil, jó minőségű, kemény, világos kőzetből készült. A közelben néhány hasonló, de kisebb gyermeksír is található. További példaként említhető a B/5-ös terület délnyugati sarka közelében egy hasonló, de zömökebb kő. Az oszlop teste sima, ... Sándor fekszik itt, sajnos a szöveg nem volt olvasható. Az A/574