Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -
A nagy lábazati párkányú, három oldalán - sarkain csúcsos karéjú - gótizáló írásfelületeket hordó alsó rész felett magas, karéjos díszű fiáié állt. (1. ábra) A fiáié jelenleg az alap mellett hever, könnyen visszahelyezhető lenne. Érdekes, hogy az alsó részhez képest elforgatva, élével fordult a szembenézet felé. A Grünbauer család tagjai nyugszanak itt, a sír a 19. század utolsó harmadában készülhetett. További gótizáló emlékek közül említhető a temető elején Gyöngyös Ferenc (1891-1957) prelátus, kanonok sírja, ahol a műkő talapzaton gyanúsan régies az oktogon keresztmetszetű kereszt, s anyaga is kő. Másodlagos felhasználás elképzelhető itt, akárcsak pl. az A/6-os parcella délnyugati részén - a Roznármauzóleumhoz közel - Vassné Hardi Mária szintén 1957 körül datálható sírjánál, ahol a csúcsíves feliratmező és az erősen romló mészkőanyag sehogy sem vall a 20. század közepére. A Cziczer-Úghy emlék mellett is van egy finoman profilált lábazat, a felső kereszt hiányzik a jóminőségű kőről, Piioska József (" \1865 ) az első halott itt (A/4-es parcella). Szintén itt, de a kúthoz közel karéjosan zárt írásfelületű, felül kereszttel díszített kis kő áll, de az írás olvashatatlan. Ugyanezen parcella déli részén a középső Görög sírkőhöz igen hasonló, angyalos tetejűt készítettek Stirling Józsefnek (~t!876) és családjának. Sajnos ez sem attribuálható. A lábazatnak a Grünbauer kőéhez hasonlóan karéjos mezőjébe koszorú került, erre jön a felső nyújtott hasáb a feliratoknak szánt szürke márványlappal, felette a hit-remény-szeretet szimbólumait véste a mester a mészkőbe. Legfelül a térdelő, hosszú hajú, írástekercset tartó angyal kedvesen suta alakja került. A kő másik oldalán is volt feliratmező, ma már csak nyoma látszik. Egy fekvő - eddig észrevehetetlen - szép kő a bejárat és a központi kör közti út jobb oldalának közelében is előkerült, ez a már említett, párkánya felett indás díszű típushoz sorolható. Ugyanitt (A/2-es parcella) a szentély mögötti részen áll Hostinek Károly (ti 888) mozdonyvezető sírköve is, ahol az írásmezőt szokatlan kettős ív zárja egy fénykép helye miatt, mely ma már hiányzik. Felül ívvel lezárt zegzugos párkány látható, a kereszt már eltűnt. Hostinek felesége szintén fiatalon hunyt el (1848-1891), az ő obeliszkje az A/l-es parcella elején van. Sajnos a közelmúlt itteni építkezése alatt valaki téglával összezúzta azt a fényképet, amely a mozdonyvezető kifejezetten szép feleségét ábrázolta a 1870-es évek öltözékében és hajviseletével. Szerencsére jómagam korábban lerajzoltam, illetve Bonczó István zeneszerzővel készülő ,Jíortus Dei" című filmünkhöz jóminőségű videófelvételen is megörökítettük. Tapasztalataim szerint a porcelán hordozójíi fényképek az 1880-as években jelentek meg a sírokon. Mindig ovális, vagy kerek alakúak, arany szegélydísszel. Egy fotóművész ismerősöm feltételezi, hogy az első világháború előtti darabok tartósságukat és szépségüket az ezüstzselatinnak köszönhették. 15 A későbbi fényképek jó része hamar lefolyt. Hasonló Hostinek Károly sírkövének párkányalakításához Farkas István (1842-1907) kézzel faragott mészkősztéléje a B/3-as parcella nyugati szélén. Az írásmező ívébe egy lekopott, kör alakú plasztika volt foglalva, talán Krisztusfej, az oromzat középső részének Hostinek-féle félköríve pedig patkóíwé egészül ki, melyben talán egy feszület felerősítésének nyomai láthatóak. Szép ez a kő, konzerválni kellene, mielőtt teljesen elpusztul. Lehet, hogy több helyreállításra érdemes emlék van, mint azt Hesztera Aladár gondolná? 16 72
