Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -
Szemben az út másik oldalán {Aj5-ös parcella) áll - sajnos előredőlve - az egyik legszebb neogót emlék, Mechle F. soproni kőfaragó nagyméretű remeke Holzheim Károlyné kétheli Kéthely Franciska (4. kép) sírépítménye. A lábazat visszametszéseiben csavart oszlopok, a középrész fülkéjében még roncsoltságában is szép szobor látható. Felül szamárhátíves, pártás fiáié található. A pártadíszítés itt is megjelenik. Említeni kell Szabó Lajos remekszép vaskerítését is. Megvárni a síremlék teljes pusztulását, bűn lenne. Kémem a cikk olvasói közül azokat, akik tehetnek valamit, hogy nézzék meg és - tegyenek valamit! Még csak messze sincs a bejárattóU 1862. március 2-án hunyt el Balthasar Brenner (5. kép), mint azt az A/3as parcella szélén a központi körhöz vezető út bal oldalán lévő, nagyobb feszülettel koronázott remekszép kövön olvashatjuk, németül. Itt azonban a lábazat timpanonos, oromdíszes, koszorús megoldása az antikvitást idézi, csak a felső középkorias. A központi kör csúcsívsoros lábazatú, leveles gót oszlopokkal kereteit fülkéjében fejetlen, egykor festett Madonna-szoborral díszített (6. kép) sírkövét szamárhátív zárja, mögötte {már Ajő-os parcella) pedig ott a Krenn család neogót sztéléje. Az írás csúcsoszárású pálcás keretében háromkaréjok bonyolult kombinációja, a csúcsos oromzaton levéldísz és lépcsőzetes megoldás látható. A régibb felírások a 19. század közepére keltezik a művet. Szintén az A/6-os parcellának a körhöz viszonylag közeli részén egymáshoz közel további két rendkívül értékes emlékcsoport áll. A Kaiser és Herdin család három kövét egymás mellé helyezték. A bal szélső íves oromzattal és kereszttel koronázott, a középső lábazatán négy karéj, feljebb háromkaréjos fríz, majd legfelül imádkozó angyal szobra látható. A jobbszélső kő lényegében obeliszk, melynek lábazatának tondójában két kéz fog kezet. Az összetartozás ezen jele hasonló a zsidó temetőkből ismert kézjelhez, de attól lényegesen eltér. Ez a gesztus a népi síremlékeken is divatos volt a 19. században, de főleg kőfaragványokon. 13 Szombathely környékén azonban nem gyakori. Temetőnkben a kutatás csak ezt az egyet tudta eddig kimutatni. A sírkövek a század végéről valók, restaurátori közreműködést igényelnének. Még értékesebb és a végét járja a szintén három kőből, illetve előttük további egy obeliszkből álló Görög-síremlék. A jobb felső kövön Görög József nevét még sikerült kiolvasni, de a mészkőtáblák pikkelyesen töredeznek szét. Középen magasabb lábazaton feszület, kétoldalt pedig a korabeli kőfaragó-művesség maximumát sejteti a csúcsívbe foglalt írás rész feletti körbe zárt keresztmotívum. Itt az áttört, pálcadíszes, négykaréjos és leveles formák bonyolult geometrikus rendbe ötvöződnek. Egészen biztos, hogy egy mintakönyv valamely tervének sikeres megvalósítását láthatjuk, bár ha a kövek szakembert nem kapnak, nem túl sokáig. A család szélesen elterjedt és vagyonos lehetett, mivel számos sírkövön olvasható a név, s ezek kivétel nélkül igényesek. A század elején nyolc házüilajdonos hallgatott e névre és ez sokatmondó adat. 1 * E kövek készítőit még nem sikerült felderíteni, talán az 1860-1870-es évekre datálhatóak. Talán a íZucíeÉz-műhelyhez csatolható az a szintén egyedi munka, mely az A/2-es parcella délnyugati sarkában, közvetlenül a kolostorfal mögött található. 70
