Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. I. rész - Későbarokk-copf, romantikus, neogótikus és neoromán sírkövek -
Az A/3-as parcellában, szintén az út bal oldalán található részen egy gyakori típus szép, de erősen roncsolt példáját láthatjuk a parcella belsejében. A pusztuló mészkősír írásrésze ívesen zárul, a megtört oromzaton indás, későgót stílusú növényornamentika látható és a szokásos karéjos szárú kereszt. A csúcsívmegoldást itt elkerülik. Ha a temetőben e típus rokonait keressük, meg is találjuk azokat, bár általában gótizálóbb kivitelben. A központi feszülettől jobbra - délre - vezető úton, az A/6-os parcella szélén áll a gyönyörű Pék sírkő. Talán e család volt honos Szőlősben is, ahol a temetőben - Szent Gellért és Rumi utcák sarka - hasonlóan szép sírokat hagyott. Csinger Péternek köszönhetjük, hogy itt a „kegyeleti parkosítás" elmaradt, s egy emberségesebb megmentésre nyílhat talán lehetőség. Tehát Pék Ferenc (1802-1869) kövét nézve a neogót sírlap típusnak az írás felett csúcsívvel záródó - benne körmotívumokkal díszített - s az oromzaton is a csúcsívet felül kereszttalapzattal megtörő típusát látjuk. Az oromzat oldalán hasonló indás, visszacsavarodó levelek találhatóak, mint az előző síron. A kereszten még megvan a feszület. Az előbbiek rokonai azok a típusok, melyeknél a felírás felett, s közvetlenül az oromzat alatt vakárkádsor található. A román stílus ezen jellegzetes eleme aztán Idegészül egy timpanonszerű oromzattal, azon indás faragással, s legfelül a kereszttel. Nagyon népszerű forma volt ez, az előbb említett szőlősi sírkősor - kb. 20-25 db - ilyen. Szent Mártonban ilyen a templom szentélye mögött (AJ2-es parcella) Elek Jánosné (2. kép) 1900 körüli emléke, valamivel későbbi Kosztolánczi Józsefé (1920 körül) szintén a közelben. Hasonló, de késői példa Szabados Ferencé (ti937), mely a fonna műkőbe való áttételéről tanúskodik (AJ2-es parcella, a szentély mögött). Ebben a parcellában több, erősen benőtt kő található, melyek hasonló típusok lehetnek. Távol innen, a B/7-es egység északkeleti sarkán, megint a régi faragott mészkő kivitelben találkozunk a motívummal az Jmre/c-síron (1910 körül). Itt a kereszt talapzatának volutái és a neoromán fejezetek is szépen láthatóak, bár restaurátorra lenne szükség. A másik népszerű típus a már - Kertészné sírja esetében - említett pártaimitációs. Igényes és viszonylag korai lehet a központi körben Vicencz Mayeré, felül virtuózán faragott oktogon keresztmetszetű nagy kereszttel. A feliratot övező pálcadíszes csúcsívkeret és mellette a kanyargó indák is figyelmet érdemelnek. Ilyen az A/7-es terület közepén az a kicsi, sérült kő, mely Cs... Alajost jelöli. A csúcsíves mezőbe foglalt felirat mellett két háromkaréj, oldalt csavart oszlopok láthatóak. A pártázat feletti kereszt már eltűnt. Az A/4-es parcella keleti részén lévő három Cziczer-Úghy sír közül is ilyen a középső. Sajnos romlik, feltehetőleg a századforduló körüli lehet. Bonyolult megoldású kő a Bárdossy családé (3. kép) (A/3-as parcella, keleti rész). Széles, három írás felületet tartalmaz: a középső csúcsíwel zárul, alatta a Bárdossy címer és háromkaréjok, az oldalsó íves, alacsonyabb táblák felett négykaréj. Itt a sarkok tetején van egy-egy pártás tornyócska, középen, a lépcsőzetes oromzat tetején pedig kereszt. A legrégibb halott Bárdossy István (1 785-1849). 68
