Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)
3. szám - ADATTÁR - Kenedich Ágnes: Josephus Kenedics, Vas vármegye hites geometrája
6 regnicolaris térkép készült Magyarország és Alsó-Ausztria - Stájerország határáról, l-l térképen munkálta ki a Rába és a Marcal folyószabályozási tervét. 1787-ben tervezte meg az ostffyasszonyfai Rába-híd, 1789-ben az ivánci kereskedelmi útra építendő híd alaprajzát és szelvényeit, 12 mindkettő helyszínén ma is közúti híd vezet át. A „Magyar Hírmondó" illetve a „Magyar Átlás" számára Kenedics József - az 1785-ös nagyméretű megyetérkép 13 alapján - készítette el (metsző: Benedicti) Vas vármegye 28,5x22 cm-es közigazgatási térképét, amely az atlasz 1860-ban megjelentetett 6. kiadásával a legismertebb alkotásává vált. 1 * A szombathelyi katolikus egyházmegye térképének kidolgozását Kenedics a Szily Jánost követő püspök, Herzan Ferenc idején kezdte meg. A 86x 61 cm-es, 1:180.000 méretarányú, statisztikai táblázattal ellátott, 14 esperesi kerületet feltüntető egyházi igazgatási térképet 1804-ben Pesten Karács Ferenc 15 metszette rézbe. Feltételezhető, hogy a metszetről kevés nyomat - a jelenleg ismert egyetlen példány Bécsben, a Nemzeti Könyvtár térképgyűjteményében 1 " található - készült, mely egyrészt Herzan bíboros 1804. január l-jén bekövetkezett halálával, másrészt azzal magyarázható, hogy az új püspök az egyházmegye kerületi beosztását át kívánta szervezni. Somogy Lipót 1806. december 15-én értesítette papságát, hogy a Kenedics-féle térképet az egyházmegye újrarendezése után - a németújvári kerületből kiszakított pinkafői kerülettel az esperesi kerületek számát 15-re emelve - ki fogja adni. 17 Az első kiadással megegyező méretű és méretarányú térkép új editiojára 1807-ben került sor. A 200 finomabb és 400 egyszerűbb levonat készítéséről Nagy József nagyprépost november 27-én kelt levelében tett jelentést a püspöknek, és egyben javasolta a rézvéset megszerzését is, hogy az a későbbiekben is rendelkezésre álljon, ha iij levonatokra lenne szükség. 18 A szombathelyi egyházmegyét ábrázoló, művészien megformált színezett rézmetszet - a térkép hasonmás kiadását lásd a kiadvány mellékleteként - a földrajzi fokhálózatot kettős keretvonalban; a tájolást szélrózsával jelöli, amely Papp-Váry Árpád szerint a mű egyik szakmai sajátosságát adja: „... a térkép tájolása a szokásostól eltérő, a térkép jobb oldali szegélyének az irányába esik észak. Ebben az időben a nem északra tájolt térképekről rendszerint lehagyták a földrajzi fokhálózat jelzéseit. Nem így tett a térkép szerzője. A kettős keretvonalban jelzi a szélességi és hosszúsági vonalakat. Mivel észak a lap felső sarkába esik, az alsó és felső keretvonalban nem a hosszúsági, hanem a szélességi fokok jelölései láthatók." 19 A metszet bal oldali felső sarkában ovális keretben a jelmagyarázat, jobb oldali felső sarkában az egyházmegye 5 főesperesi illetve 15 esperesi kerületében lévő plébániák száma és a lakosság felekezet szerinti megoszlása található, táblázatos formában. A térkép bal alsó sarka szolgál a méretarány megadására, vonalas aránymértékkel (8.000 bécsi öl = 84 mm) kifejezve. Az aránymérték szinte észrevétlenül kapcsolódik Szombathely távlati képéhez - középen a székesegyház, mellette a püspöki palota és a szeminárium épülete -, amely a sziklák közé ékelt kőlapon magában foglalja a díszes címkeretet is. A rézmetsző neve, a készítés helye és 54
