Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Johann Seedoch: Szentelek (Stegersbach) 1848-1900

egészségügy 1876-os törvényi szabályozása. Szentelek község már korábban is gondoskodott a közegészségügy javításáról. Már az ötvenes években községi orvosnak nevezték ki Leopold Störck seborvost (diplomás sebészt), majd 1858-ban Walter orvosdoktort. A hatvanas években dr. Andreas Pfeiffer működött itt orvosként, akit a Szentelek egészségügyi körzete első körorvosává is választottak. Öt dr. Alexander Gruber követte a nyolcvanas években, majd a kilencvenes években dr. Sigmund Schönberger.

11 A körorvosi állás felállításával kötötték össze az 1882/83-as patikaalapítást. Az első patikus Josef Gaugl (1888-ig), őt Révész Ede, Heisz Imre, Duschitz/Dobó Gyula és Kottás Alajos követte.

12 Két törvényi intézkedést kell említeni még a kilencvenes évekből. A polgári házasság bevezetésével kapcsolatban 1894/1895-ben indokolttá vált az állami anyakönyvezés felállítása a születések, a házasságkötések és a halálozások nyilvántartására és hiteles okmánykiadására. Ennek érdekében az egész országot anyakönyvi kerületekre osztották, amit a mi térségünkben a jegyzőségi kerülettel azonosan határoztak meg. így jött létre a Szenteleki anyakönyvi kerület (anyakönyvi hivatal), amelynek illetékessége Szentelekre (Stegersbach), Bakasfalvára (Bocksdorf), Burgóhegyre (Bergauberg), Szénásgödörre (Heugraben), Óbérre (Olbendorf) és Nádra (Rohr) terjedt ki. Az 1894. évi 23. te. alapján az anyakönyvvezetőt elsősorban a községi elöljáróságból nevezték ki; a gyakorlatban azonban a községekben csak a jegyző jöhetett számba, úgyhogy 1904-ben egy törvénymódosítás a jegyzőt állította a^akönywezetőnek. 1898-ban jelent meg a község- és egyéb helynevekről szóló 4. te. Ez rögzítette, hogy minden község már csak egy hivatalos nevet kaphatott, méghozzá a belügyminisztérium által megjelölt magyar nevet. Ettől kezdve Stegersbach község hivatalos neve Szentelek lett. Ez az intézkedés egyszerre szolgálta az igazgatás egyszerűsítését és fegyelmezettségét, de az 1890-es évektől a közélet minden területén megerősödő magyarosítást is. Egyebekben a község belső élete 1848-1900 között meglehetősen nyugodt volt, olykor járványok és tűzesetek fékezték a fejlődést. De ezen a területen is az volt a cél, hogy a körorvosok beállításával ill. az önkéntes tűzoltóság alapításával javítsanak a helyzeten. E tekintetben Szentelek úttörő volt a Németíijvári járásban, hiszen 1879. április 20-án Carl de Rivo uradalmi számadómester és Franz Schwarz plébános meghatározó kezdeményezésére Szentelek 90 taggal létrehozta az Önkéntes Tűzoltó Egyesületet.

13 Ennek a két személyiségnek a szociális és a gazdasági haladás további két intézménye is köszönhető, Szentelek Község és Vidéke Önsegélyező Egylete 1885-ben és a Szenteleki Takarékpénztár Rt. alapítása 1891-ben. Mindkét intézmény jól tükrözi mind a gazdasági felemelkedést, mind pedig a lakosság elkötelezettségét a bajbajutott polgártársak megsegítésére, mert ezek az intézmények mindkét esetben anyagi támaszt kívántak nyújtani. A 19. század végén már megfigyelhető egy nagyobb társadalmi differenciáltság, mert - mindenek előtt a távíró- és telefonépítkezéseken - egyre nőtt a 50