Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - ADATTÁR - Johann Seedoch: Szentelek (Stegersbach) 1848-1900

felmérést és telekkönyvi térképeket 1858-ban végezték és állították fel, a te­lekkönyv felállítását 1864-ben zárták le. Az 1858-as telekkönyvi térkép 17 szelvényből áll, mely bemutatja az akkori település- és szántóföldi állapotokat. A dűlő- és telekszámozás az I Ortsried-del indul, majd a település déli határán lévő II Steinriegel-lel folyta­tódik, továbbá az óramutató járásával ellenkező irányban halad a következő dűlőnevekkel III Strassäcker, IV Trift, V Eben, VI Schönwiesen, VII Okolar, VIII Naprik, IX Garten, X Grossriegel, XI Zelina, XII Zapuda, XIII Graben, XIV Lange Wiesen, XV Steinbach, XVI Haslinger, XVII Lippelberg, XVIII Fabitschengraben, XIX Baunholz, XX Mühlwinkel, XXI Bachäcker, XXII Leiten, XXIII Kanischaberg, XXIV Frauenberg, s végül XXV Gmosberggel végződik. Az Ortsried 209 házat mutatott ki, a Zapuda 8-at, a Steinbach 63­at, Lippelberg 5-öt, Fabitschengraben 4-et, Baunholz 12-öt, Kanischaberg 23-at, Frauenberg 30-at, Gmosberg 15-öt, Naprik és Schönwiesen 1-1-et, összesen 373 házat. Az a sok újítás, amely a községekre egyre több feladatot rótt, egyre több írásos munkát is követelt, és egyben megkövetelte a sok új törvény és rende­let pontos ismeretét is, amellyel a tanítók melléktevékenységként már nem tudtak megbirkózni. Ezért elrendelték a községi jegyzőségek szétválasztását a tanítói szolgálattól. Az első községi jegyző 1858-tól Matthias Hobel volt. 3 Már említettük, hogy az 1848-as törvények megszüntették a földbirtokos­alattvalói rendszert és ezzel elrendelte a föld tulajdonjogának átalakítását. A végrehajtás megfelelő uralkodói pátensét a korszak körülményei miatt csak 1853 márciusában adták ki. Az egykori jobbágyok megkapták az általuk ed­dig csak használt úrbéri telkek teljes tulajdonjogát. Szenteleken ez 172 pa­raszti telek volt, amely összesen 27 1/8 (17 2/8 hercegi, 9 7/8 grófi) úrbéri telket, továbbá 174 zsellértelket (120 hercegi, 54 grófi) tett ki.* Az egykori földesuraknak, Batthyány Fülöp hercegnek és Batthyány Imre grófnak ezért állami eszközökből fizettek készpénzmegváltást. A földbirtok­tehermentesítés azonban más szenteleki birtokkategóriára is vonatkozott, amelynek regisztrálására azonban csak a kataszteri felméréssel és a telek­könyv felállításával nyílt lehetőség. Ezért lehetett az erre vonatkozó úrbéri egyezséget herceg Batthyány Fülöp, gróf Batthyány Kristóf és a község kö­zött, amely egyben jogutódja lett gróf Batthyány Imre egykori uradalmának, csak 1868. szeptember 11-én lezárni. 5 Ez tartalmazta a maradványföldek, az irtásföldek megváltását, az erdőhasználattal kapcsolatos fakitermelés és fa­szállítás ellenszolgáltatásainak, a hegyvámnak és a bortizednek a megváltá­sát, a legelő, az erdő felosztását és a grófi birtokok tagosítását. Mivel a maradványföldek bírósági úton történő rögzítése még nem állt rendelkezésre, abban egyeztek meg, hogy holdanként 20 aranyforintot fizet­nek érte. Valamennyi 1161,76 holdnyi irtásföldet (662,8 grófit, 473,46 köz­ségit, 25,5 katolikus egyházit) ugyancsak 20 forinton váltották meg, úgyhogy 1869. január l-jén az érintett birtokosok teljes jogti tulajdonosok lettek. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom