Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - Sill Ferenc: A püspöki kert

kert tervrajzát ez a rohonci kertész készítette. A vázlatos terv hátlapján Szily feljegyzése olvasható: „Delineatio horti" (A kert vázlatos rajza). Egy későbbi feljegyzés „Delineatio primaeva Horti Eppalis" (A püspöki kertnek első régebbi rajza). Ezt a megjegyzést Eölbei János, Szily püspök hűséges munkatársa írta a tervrajz hátsó lapjára. A képen, bal oldalon a püspöki palota északi szárnya, jobb oldalon a szeminárium épülete látható felülnézetben. A két épületet akkor még a palota homlokzatához stílusban igazodó zárófal kötötte össze. Olyan, mint ami a palota déli szárnyához kapcsolódóan ma is látható. Ennek a zárófalnak a képét Tischler jól ismert metszetei

6 is megőrizték számunkra. A tervezett kertet e fal mögött és a két épület között alakították ki a kertészek. Batthyány család kertésze a vázlatot kísérő levél tanúsága szerint ígéretet tett, hogy két kisebb kert tervét is küldeni fogja. ígérte, hogy Szent András ünnepe táján (november 30.) szóban majd előadja elképzeléseit és reméli, hogy a püspök észrevételeit közli, sőt jóváhagyását is megadja neki.

7 Annak a kertésznek a nevét ismerjük, aid cseh-morva területről érkezett Szombathelyre és nyolc hónapon keresztül dolgozott az éppen akkor telepített kertben. Krégeri Jánosnak hívták és Carretto János József gróf szolgálatában állt az ő Brnka nevű birtokán. 1780. június l-jétől 1781. január végéig kapott munkaadójától engedélyt, hogy Szombathelyen hasznosíthassa kertészeti szakismeretét. Az a levél tanúskodik erről, amelyet Carretto gróf Prágából 1781. február l-jén írt Szily püspökhöz.

8 Géfin Gyula, a kert kialakításának kezdetét 1781 tavaszára teszi.

9 Krégeri kertész tevékenysége ezt az időszakot megelőzi, ekkor ugyanis gazdája őt máivisszarendelte. A kert helyét minden bizonnyal még 1780. év késő őszén kialakították. Erre utal Szily levele is, amelyet a rohonci esperesnek válaszul írt. Kéri közvetítőjét, hogy tájékoztassa a kertészt: november 27-e után jöjjön Szombathelyre, mert addig a püspök lelki dolgaival lesz elfoglalva. Arra gondolhatunk tehát, hogy a két kertész a püspökkert kialakítását a palota szomszédságában, 1780-ban már megkezdte. A szeminárium épülete mögött 1781 tavaszán nagyarányú fatelepítésre is sor került. Március 18-án ugyanis Szily Stodler János kőszegi bírótól 70-80 fiatal hársfát rendelt.

10 A hagyomány szerint, amire Géfin Gyula is hivatkozik, a szeminárium kertjében több hársfa ebből a telepítésből maradt meg. A 40-es években ezekből több még látható volt. Ugyancsak a hagyomány alapján szokta Géfin Gyiila említeni, hogy a nyugdíjas papok otthona (Deficiencia) előkertjében a ma is védett hársfa e telepítésből maradt ránk.

11 A tervrajzon szereplő kert úgynevezett „építészeti kert" volt, mert bizonyos kapcsolat figyelhető meg a természetes zöldnövényzet és az épület földszinti termének belső díszítése között. A püspöki kertet már akkor joggal „romkertnek" is nevezhetjük, mert Szily elképzelése szerint a kertben római oszloptöredékek, kevésbé értékes régi kőemlékek voltak elhelyezve, míg a „Sala Terrená"-ban az ország első régészeti gyűjteménye kapott helyet. E védett földszinti teremben ugyanis Szombathelyről és környékéről összegyűjtött szobortorzókat, áldozati oltárokat, feliratos római köveket helyeztek el. 14