Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

3. szám - M. Kozár Mária: Szily és a szlovének

M. KOZÁK MÁRIA SZILY ÉS A SZLOVÉNEK Mária Terézia a szombathelyi püspökség megalapításával a magyarországi, Vas és Zala megyei szlovéneket egy egyházmegyében egyesítette. Az első szombathelyi püspök Szily János 1777. szeptember 7-én, fél hónappal beiktatása után a felsőszentbenedeki (Kancovci) szlovén plébánost, Küzmics Miidóst (1737-1804) nevezte ki a Tótsági kerület (Slovenska okroglina) espereshelyettesévé. Szily János püspök első feladatai közé tartoztak az egyházlátogatások. A plébániák látogatását 1778 tavaszán éppen a szlovénekkel kezdte. (A felsőszölnöki plébániát 1778. szeptember 14-én látogatta meg.) A szombathelyi püspökség megalakulásakor a szlovén lakosság többsége evangélikus vallású volt. Valószínűleg ezért látogatta meg először Szily a szlovén plébániákat, ezért gondoskodott a szlovén fiatalok képzéséről a kőszegi árvaházban. Azzal a reménnyel támogatta felvételüket ebbe az intézménybe, hogy katolikus papok lesznek, és szüleiket, rokonaikat is visszatérítik az evangélikusról a katolikus hitre. (1780 és 1941 között közel 450 szlovén diák szerzett itt középiskolai képesítést.) A kőszegi árvaház célja ugyanis megalapításától a 19. század első feléig az volt, hogy a szegény diákokat a katolikus egyház szellemében tanítássá, azokat is, akiknek szülei evangélikusok voltak. * Szily János püspök 1777 és 1780 között templomot építtetett Apátistvánfalván, mivel előtte a hívek a környező szlovén falvakból is (Orfalu, Balázsfalva, Permise, Szakonyfalu és Rábatótfalu) Kethelyre jártak misére. Szakonyfalu és Tótfalu hívei 1778-ban levélben kérték a püspököt, hogy - a nagy távolság miatt - ne tartozzanak az új apátistvánfalvi plébániához. Egyik indokuk: „ha valaki közülünk meghaldaklik, ha ki ugyan annak eltakarétása alkalmatosságával azon essetbe, bátor ha vonyós marhát elvontatására befogna is, az Hegy miatt ki nem vontathatná. "

2 Szily János püspök ösztönzésére vezették be a szlovén nyelv oktatását a Rába és a Mura közötti szlovének által lakott települések katolikus elemi iskoláiba. Küzmics Miklóst kérte fel szlovén nyelvű tankönyvek írására, melyek 1868-ig kötelező tankönyvek voltak. így például az első szlovén-magyar kétnyelvű tankönyv az első szlovén-magyar szótárral.

3 Szily Küzmicset a szlovén iskolák tanfelügyelőjévé is kinevezte. Küzmics Miklósnak, az első magyarországi szlovén katolikus írónak hét egyházi és oktatási célra írt könyve jelent meg. Latinból, görögből és magyarból fordított egyházi énekeket anyanyelvére. Saját verseit latin és magyar nyelven írta. Ezek püspökéhez írt leveleiben, illetve egy kéziratos könyvbe másolva maradtak fenn a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban* A má5