Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - IN MEMORIAM - Sógor Béla: Eltávozott egy arculatformáló ember. - Somlósy Sándor (1923-1999) -

IN MEMÓRIÁM ELTÁVOZOTT EGY ARCULATFORMÁLÓ EMBER - SOMLÓSY SÁNDOR (1923-1999) Egy település képét természeti és épített környezetén túl az ott élő emberek alakítják. Ezen az imágóii minden lakó rajta hagyja iijjnyomatát, ám vannak, akik képesek formálni is. Azok, akik életük során tudatosan a közösségi létformát választják, alkotó munkájukat a közösség javára végzik. Önzetlenül, hogy miközben tevékenységük hatása munkál, önmaguk - néhány kivételtől eltekintve szinte árnyékban maradnak. Szimbólumuk a fáklya, mely íígy világít, hogy közben önmaga hamvad el. S a köz figyelme csak akkor döbben feléjük - már későn! -, ha kiszakadnak közülük, amikor munkájuknak már nincs, nem lehet folytatása... 1999. február 3-án elhagyott minket egy arculatfonnáló ember. Meghalt Somlósy Sándor. Bekövetkezett. Meg nem történtté tenni nem lehet. Számukra immár csak az a lehetőség maradt, hogy életének néhány súlypontjára irányítsuk a figyelmet. Amikor hetvenedik születésnapja apropóján beszélgettünk, többek között azt mondta: „Eletemről beszélni nem egyszerű. Nagyon sok minden fér e hetven évbe. S bár a történéskor minden iszonyú fontos, visszagondolva rá jelentősége csökken." Valóban így van. Mert önmagában a kavics bármily jelentőségű, a teljes mozaikban értéke alig meghatározó. Csupán annyira, hogy nélküle nem lenne teljes a kép. így épültek be az egyes események mozaik kövekként Somlósy Sándor életébe, hogy élete mozaikja kiteljesedjék. Adminisztrátorként dolgozott, amikor egy megyei novellapályázaton I. díjat kapott. E díjra az akkori vezetők is felfigyeltek, s a Tanácsok alakulása idején felkérték, a szabad művelődési előadói munka végzésére. Munkaköréhez tartozott a járás - tudjuk, Vasvár abban az időben még járási székhely volt - kultúrotthon építési programjának szeivezése, és a különböző művészeti csoportok szakmai felügyelete stb. 86