Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: Szombathely város díszpolgári oklevele 1926-ból. - „Díszpolgára vagyok ennek a városnak, apródja akarok lenni ennek a királynőnek" - Vass József dr. -

iskola felállításával a leányoknak a gyakorlati életpályára való előkészülést lehetővé tette; mint népjóléti és munkaügyi miniszter, új bérházak építéséhez és hivataloknak lakásokká való átalakításához adott állami segítség és előnyös feltételű kölcsönök által a nagy mérvű lakáshiány csökkentését és a lakás szükséglet kielégítését előmozdította; az ipartestület székházának fel­építését ezerkettőszázmillió kor. kölcsönnel biztosította: az Anya És Csecse­mővédő Intézet és a Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület ál­landó támogatásával a csecsemőhalandóság és a tüdővész elleni küzdelmet eredményessé tette; végül az Emberbaráti Egylet kórházéinak adott tízmillió koronás segítségen felül, a vármegye és a város tulajdonát képező közkórház építési költségeihez való huszonöt milliárdos állami hozzájcirulással a kór­házügyet végleg és közmegelégedésre megoldotta. Vass József dr. miniszter úrnak az itt felsorolt, de egyéb tetteiben is számtalanszor megnyilvánult jóin­dulata fényes bizonysága Szombathely város közönsége iránt való meleg sze­retetének és a város fejlesztésére irányuló őszinte törekvésének. Erdemei, ame­lyeket szociális és közművelődési intézményeink létesítésével és támogatásá­val szerzett, elévülhetetlenek s az elismerés mellett a hála érzelmeivel töltik el lelkünket. Ezen érzelmektől áthatva, elhatározzuk, hogy: Vass József dr. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat Szombathely város díszpolgárává választ­juk és nevét a város polgárkönyvének lapjain megörökítjük. Melynek hiteléül je­len díszpolgári oklevelet kiadjuk és a vciros pecsétjével megerősítjük. Kelt Szombathely rend. tan. város képviselő-testületének 1926. évi augusztus hó - Kisaszony hava - ötödik napján tartott közgyűléséből"** Az oklevél Szombathely első emberének, Kiskos István polgármesternek és Mészáros Hngó főjegyzőnek hitelesítő aláírásával zárul. A 2. és 3. oldal szövegrészei felett l-l allegorikus jelenet képileg jeleníti meg az új díszpolgár érdemeit méltató sorokat. Az erőteljes kontúrral megraj­zolt emberi alakok a visszafogott szürkés-zöldes szín miatt nem is festmény, hanem inkább egy dombormű hatását keltik. Az első kép a munkát dicsőítő allegóriának tekinthető. A régi idők kultúrájának ledőlt oszlopain belső erő­ből és kiérdemelt támogatással épülő modern várost szimbolizálja. Az állvá­nyok közt emelkedő épület szomszédságában már a legifjabb polgár a gyer­mek, jóllehet játszva, de maga is épít. A fiatal férfiakból-nőkből álló polgárok csoportjának alkotó munkája élteti, gazdagítja a nekik otthont nyújtó várost. A harmadik oldal felső harmadában látható kép a népgondozás eszményi megje­lenítése. Beteg, elesett emberek alakja rajzolódik ki. Ez az élet olyan szomorú ve­lejárója, melyet odafigyeléssel enyhíteni, orvosolni mindenki kötelessége. Mellet­tük csecsemők s kisgyermekek csopoilja, akiknek nem elég csak az anyák féltő (óvó) ölelése, társadalmi felelőség is gondozásuk, hiszen ők a jövő zálogai. Az utolsó oldal záró képének hangulata nem az elmúlás, inkább a meg­nyugvás, feloldódás hangulatát sugallja. Az őszi fényből egy még fel nem épült, a vármegye és a város közös tulajdonát képező kórház központi pavi­lonjának körvonala bontakozik ki. Megvalósulásának garanciája az a 25 milli­árdos állami hozzájárulás volt, melyet Vass József miniszter közbenjárására kapott a régió. A fővárosi építész, Jakabffy Zoltán által megálmodott 1.000 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom