Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Péter: Tudománytörténeti mozaikok 6. - Kresznerics Ferenc hagyatéka -

Tóth Péter: A szótáríró Kresznerics. = Vasi Szemle, 1993. 4. sz. 540-548. p. uő.: Kresznerics gyökérrendű szótárának kiadásáról. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1996. 4. sz. 67-72. p. nő.; A közmondásgyűjtő Kresznerics. = Magyar Nyelv, 1996. 2. sz. 189-193. p. uő.: Kresznerics Ferenc, 1766-1832. In: Szombathelyi tudós tanárok. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 1998. 39-75. p. Ságh: 618 katolikus, 680 evangélikus és 9 zsidó lakosú mezőváros a kemeuesaljai járásban. A településre vonatkozóan lásd: Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben, 1836. Szombathely, 1991. 80. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 4.) Ma: Celldömölk része. Gróf Teleki József (1790-1855) literátor, a Magyar Tudós Társaság első elnöke. Magyar Tudós Társaság könyvtára gyarapodásai. = Tudománytár, 1834. 4. köt. 265. p. Szilasy János (1795-1859) Vas megyei származású tanár, akadémikus, nagyváradi kanonok. Kresznerics Ferenc életrajzának írója. Pályájára vonatkozóan lásd Dúlni Mária: Szilasy János, 1795-1859. In: Köbölkuti: i. m. 95-111. p. Toldy Ferenc (1805-1875) orvosdoktor, irodalomtörténész, tanár, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja, Döbrentei Gábort követően az Akadémia titoknoka. Eredeti neve Schedel, de ezt a nevet, a hivatalos magyarosítást követően is hosszú ideig használta. Gálái IAISZIÓ: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp. 1957. 387. p. ' Kocs: 131 katolikus, 315 evangélikus és 17 zsidó lakosú falu a kemenesaljai járásban. Fényes: i. m. 82. p. Ma: Nemeskocs. Bíiba: 148 katolikus és 468 evangélikus lakosú falu a kemenesaljai járásban. Fényes: i. m. 80. p. Ma: Boba. A Kocs és Boba közötti régi temető feltehetően azonos a 16. század végén elpusztult Vadasülés (Vadász-Ülés), másként Bucsfalva helység templom körüli temetőjével. Erre vonatkozóan lásd: Porkoláb István: Hol volt egykor a vasvármegyei Vadasülés (Vadász-Ülés) község? = Turul, 1916. 1-4. füz. 111-112. p.; uő.: Celldömölk Kismáriacell szabadalmas mezőváros története. Celldömölk, 1927. 13. p. A Kresznerics sírja körül kialakult és újraéledő vitát - tudniillik, hogy végakaratának megfelelően a Boba és Nemeskocs közötti vagy a végrendelettel ellentétesen a sági temetőben helyezték örök nyugalomra - eldönteni látszik az a tény, hogy a halotti anyakönyvben mind a halál, mind pedig az cltemetés helyeként „Ságh" szerepel. Vas Megyei Levéltár Vas vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye. Ságh, római katolikus halotti anyakönyv, 1832. jan. 18. A vitára vonatkozóan lásd: Kiss Vferonika]: Exhumálás dönthetné el, hol nyugszik Kresznerics. = Vas Népe, 1996. nov. 8. 5. p.; Káldos Gyula: Új megvilágításban egy régi vita. Hol temették el Kresznerics Ferencet. = Új Kemenesalja, 1997. jan. 30. 1., 6. p. 17 Csicsay János (Nvárád, 1764. nov. 4. - Ság, 1812. mára 7.) 1797. dec. 29-től haláláig Ság plébánosa volt. Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 3. köt. Történelmi névtár. Szombathely, 1935. 59. p. 1 Izsákfa vagy Izsákfalva: 416 katolikus és 73 evangélikus lakosú falu a kemenesaljai járásban. Fényes: i. m. 81. p. Ma: Celldömölk része. 58