Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Rétfalvi Gábor: Adalékok a szombathelyi premontrei gimnázium tanári könyvtára történetéhez

állomány raktári rendje is. Mivel űj helyiségben, új szekrényekben, új helyre kerültek a könyvek, új szisztéma kialakítása, új katalógus készítése vált szükségessé. Az új feltáró rendszer 16 szakcsoportra osztotta az állományt és a katalógus nyomtatott formában is megjelent, két egymást követő tanév évkönyveiben. Az állomány elhelyezése annyiban is megváltozott, hogy részben külön szertári, szaktantermi részlegek alakultak ki, részben pedig, kifejezetten a közvetlen tanári használat céljára külön 4-500 kötetes kézikönyvtárt hoztak létre a tanári szobában.

1 Ha mindehhez hozzászámítjuk az ifjúsági könyvtárat és a segélyegyleti könyvtárat is, láthatjuk, hogy valóságos könyvtári rendszer fejlődött ki a gimnáziumban. A fejlődés üteme a századforduló után lelassult. A tanári könyvtár állománya 1907-re meghaladta a 18 ezer kötetet, ám korszakunk végén, 1918-ban is csak 18.834 kötetből állt.

1

* A középiskolai könyvtárak kezelését nemcsak a helyi gyakorlat alakította, hanem központilag is igyekeztek fejlődésüket a megfelelő mederben tartani. Az állami gimnáziumok ellenőrzésekor és a felekezeti középiskolái«; meglátogatására kiküldött miniszteri megbízottak számára szigorúan meghagyták, hogy különös figyelmet fordítsanak a tanári könyvtárak vizsgálatára, aminek a szempontjait is előírták. Különösképpen azt kellett ellenőrizniük, hogy megvannak-e mindazok a dokumentumok, amelyek lehetővé teszik, hogy „... a tanárok általános és szakbeli képzettségültet emelhessék s a tudomány fejlődésével lépést tarthassanak. "

15 Az állomány gyarapításában igyekeztek elkerülni az ötletszerűséget. Ezt központilag kibocsátott tanári könyvjegyzékek összeállításával igyekeztek elérni. E jegyzékekben tanácsadással próbáltak szolgálni a beszerzésekhez. A minisztérium véleménye szerint erre azért volt szükség, mivel a középiskolák könyvtárai mind az állomány nagyságát, mind tartalmát tekintve nem érték el az elvárható színvonalat. Ezt az 1885ben született kritikát azzal indokolták, hogy a tanárok kedvenc tárgyaik igényeit igyekeztek kielégíteni a rendeléseknél illetve az iskolai oktatásnál hasznavehetetlen műveket vásároltak meg. Éppen ezért a központi jegyzékek összeállításánál a középiskolai oktatás és a tanárok továbbképzésének szempontjai voltak az irányadók. A jegyzékek kézi és szakkönyveket valamint folyóiratokat soroltak fel.

1 A kézikönyvek közé elsősorban külföldi metodikai, didaktikai irodalmat, és átfogó jellegű, alapvető munkákat vettek fel. Magyar eredetű művek azért szerepeltek kisebb számban a listán, mert arra számítottak, hogy azokat úgyis megveszik az mtézmények. A témával foglalkozó cikkek hangsúlyozták, hogy a 74