Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Négyesi Lajos: Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében

leg ebben az évszázadban áshatták vízelvezetésre. A kiemelkedés és a hurok jelentős része Ausztria területére esik, ezért itt nem végeztünk kutatásokat. A kiemelkedésről áttekintve a terepet, értelmet nyer a janicsár tüzelőállások ily módon való elhelyezése. A hurkot É-ról a falu és az erdősáv zárja. Nagyobb erők csak a falu felől támadhatnak, valószínűleg a török hadvezetés nem számolt azzal, hogy a keresztény sereg az erdőn keresztül fog támadni. Nem is alaptalanul, mert amíg a kötelékek az erdőből ki nem értek megszakadt közöttük az összeköttetés, így nagyon sebezhetőek voltak. A törököket meglepte a támadás, főleg a Pio és Speck ezredeké, amely egy járhatatlan terepszakasz felől érte őket. A janicsár állásolcnak a falu felől kellett biztosítani a hurok területét, az átkelőhelyet pedig a NY-i oldalon a veszélyeztetett terepszakasztól minél távolabb helyeztek el. Az átkelt erők harcrend felvétele nélkül gyülekeztek, ez magyarázza a keresztény támadás sikerét. A törökök valószínűleg ismételt támadással a falut akarták elfoglalni - ami már aznap délelőtt egyszer sikerült -, hogy innen indítsanak támadást a keresztény sereg centruma ellen. A fentiek alapján OTTENDORF, PRIORATO és az ISMERETLEN csataábrázolása látszik hitelesnek, míg a THEATRUM nem szemtanú által készített munka, a törökök átkelését nem jó helyen jelöli. A METSZETEK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA, K}RRÁSÉrOl3KÜK A metszetek közül a THEATRUMot mint forrást nem tartom elfogadhatónak. A készítője valószínűleg nem járt a csatatéren, művét a résztvevőktől nyert információk és egy - feltehetően ekkor már létező - térképszelvény alapján készítette. Erre utal a több hiányosság (hiányos a településszerkezet) és tévedés (fordított tájolás, a törökök átkelésének helye). Bár a metszet előterében ábrázolja a Schlösszl kápolnát, az inkább egy kastélynak hat, ami valószínűleg az épület nevének szószerinti ábrázolása okoz. OTTENDORF, PRIORATO és az ISMERETLEN helyesen templomot ábrázol, valamint a kolostor épületét is. A templom tornyát is helyes tájolással az ÉK-i oldalra helyezik. A metszetek hitelességét ellenőrizhetjük a nagyvezír sátrának ábrázolásán keresztül is. Simon Reniger pontos leírást ad róla, mely szerint: A nagyvezír sátrára három oszlop volt tűzve, a csúcsán aranyozott gömbökkel, melyekről tetszetősen festett lófarkak lógtak le. A közelében egy nagy sátor állt magas rúdon melynek nem volt palástja, ezalatt egy lovas testőrcsoport állt, mely éppen az imádságát végezte. 51