Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Welker Árpád: A baltavári ügy. Egy pályakezdő antiszemita politikus - Istóczy Győző - kulcsélménye

IZSÁK FÖLÁLDOZTATÁSA. Iatóciy Ábrihia p*dlff u ür nxyycbb dlciöiriffér« fat tk»fl* ildoxnk u ö kádvs» twlgjít, unldön * roxi- i - 4b ftlatiUix» * rS>i»«l ulddllc BWCTVoaodájának 7e>,',-4t rúiidjq> KSxfrlJÓIMf lUtintikal «rku^ysl. j Borsszem Jankó, 1882. máj. 28. 7. p. az ügy zsidó szereplőinek tevékenységét minősítendő: a „gyűlölni azt, akit megsértettél psychologiai elvénél fogva" a zsidóság a bűnbak szerepét töltötte be. Hiszen azért, hogy ez a szépreményű nemes fiatalember ilyen szörnyű helyzetbe került, valaki bizonyosan felelős... Arra a kérdésre, hogy a baltavári üggyel kapcsolatos tapasztalatok megmagyarázzák-e, illetve indokolják-e Istóczy antiszemita előítéletét, azt kell válaszolnunk, hogy racionálisan nem. Erősen kérdéses, hogy a Martonfalvi család egyáltalán elkövetett-e bármi törvénybeütközőt, s a jelek szerint nem Istóczyba kötöttek bele, hanem éppen ő váltotta ki a konfliktust a bűnper kezdeményezésével. Viszont nem vitás, hogy Istóczy őszintén súlyos traumaként élte meg az eseményeket, amelyek kis híján egzisztenciájába kerültek. Az egyszeri tapasztalat kiterjesztése az egész csoportra, a zsidóság egészére, meglévő előítéletre utal. Egyrészről úgy tűnik, „csak bizonyos típusú személyiségekben alakul ki előítélet". Eszerint a tapasztalatok előítéletes feldolgozása, az egyediből általánosítás kiemelhet egyes eseményeket valós összefüggésükből, reális jelentőségük fölé. Bizonyos trau59