Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - ADATTÁR - Welker Árpád: A baltavári ügy. Egy pályakezdő antiszemita politikus - Istóczy Győző - kulcsélménye

WEIHER ÁRPÁD A BALTAVÁRI ÜGY EGY PÁLYAKEZDŐ ANTISZEMITA POLITIKUS - ISTÓCZY GYŐZŐ - KULCSÉLMÉNYE Istóczy Győző, a múlt század végi magyar politikai antiszemitizmus vezéralakja többször hivatkozott egy meghatározó élményére, amelynek hatására kezdte meg zsidóellenes tevékenységét. Ahogy ezt a maga sajátos stílusában megfogalmazta: őt erre a szerepre a zsidók „praeparálták." Ez az élmény - Istóczy szavait használva - a „beavatottak előtt mint a »baltavári várverési ügy« ismeretes". Jelen dolgozat célja a baltavári ügy fontosabb eseményeinek tisztázása, továbbá annak vizsgálata, milyen hatással lehettek az ennek során szerzett benyomások Istóczy nézeteinek, politikai és személyes attitűdjeinek alakulására. Istóczy Viktor - eredetileg erre a névre keresztelték -, 1842. november 7-én született a Vas megyei Gyöngyösszentkereszten. Elszegényedett nemesi család sarja volt, apja, Istóczy Antal alügyész 1848-tól a főügyész tisztét töltötte be Vas vármegyében. Apja korai halála után a szombathelyi főgimnáziumban tanult, majd a pesti és a bécsi egyetemeken jogot hallgatott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után nyugateurópai utazást tett. 1867-től vármegyei aljegyző, 1868-tól pedig törvényszéki bíró volt szülőmegyéjében.' Hivatali teendői részeként vezette 1870-ben a baltavári uradalom árverését. A baltavári uradalom ekkor zalabéri Horváth Ed éné és fia, zalabéri Horváth Ferenc tulajdonában volt. Maga az uradalom hatalmas, 3.000 holdnyi birtok, jelentős állatállománnyal és vízimalommal. Az uradalom területén park terült el a tulajdonosok kastélyával. Az árverés részét képezte annak a végrehajtási eljárásnak, amelynek zalabéri Horváthék hitelezői, illetve azok közül a legjelentősebb, a bécsi Osztrák Földhitelintézet kezdeményezett. A BALTAVÁRI ÜGY AZ IRODALOMBAN Annak ellenére, hogy Istóczy nagyon szívesen hivatkozott az esetre, igen keveset tudunk róla. Megdöbbentő, hogy mennyi pontatlan utalás áll szemben azzal a ténnyel, hogy az ügynek mindeddig egyetlen korrekt leírása sem ismeretes. Istóczy idős korában több, a múltjára vonatkozó írást jelentetett meg, ezek között egy visszaemlékezést is, Emlékiratfélék, 44