Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

vertikális irányú, LT D-re keltezett nagysáncot 5 m szélességben vágták át. Szerkezete: kavicsalapozáson belső és külső rakott kőfal között kő és föld töltéssel megépített, a lejtésiránnyal szöget bezáró, az oldalnyomást ellensúlyozó fa kazetta-szerkezet. A fa kazetta-szerkezet méretei kb. 3,2 x 1,3 m. A sánc külső oldalán sáncárkot konstatáltak. A fellegvár természetes „bejárati" zónájában késő kelta, kőmaggal megépített, külső oldalán nagy kövekkel és árokkal erősített kavicsalapozású földsáncot vágtak át 2 m szélességben. Az ugyancsak Vas megyében - Górtól légvonalban kb. 30 km-re - található Ostfryasszonyfa-Földvármajor LT D legvégére keltezett erődítményénél a feltáró Károlyi Mária

16 3 m széles Icutatóárkokkal dolgozott a sáncon. Ennek tölgyből (Quercus robur) épített faváza (mérési adataimat közölt rajzairól vettem) 4,3 m széles kazettaszerkezetnek bizonyult, amelyet földdel töltöttek meg. Követ - miután itt sincs elérhető közelségben - nem alkalmaztak. A sánc déli, külső oldalán az ásató szintén árkot figyelt meg. A távolabbi, Győr-Moson-Sopron megyei soproni Várhelyen (Burgstall) a kora vaskori előzményekre épülő késő kelta - LT D - sáncokat Patek Erzsébet a V 1-3 és Z 1-2 árkokkal, 2,5 m szélességben vágta át. A földkonstrukcióban nem rekonstruálható szerkezetre utaló fanyomokat és köveket figyelt meg. Budapest-Gellérthegyen Nováki Gyula és Pető Márta kutatta az erődítést, illetve az ő eredményeik publikáltak. Itt valószínűleg késő bronzkori előzményié épült a kétperiódusú késői kelta sánc. A korábbi 560 cm széles talpú föld-fa, a későbbi 600 cm széles talpú 110 cm-es kőfallal és föld-fa konstrukcióval. A fa elemek szerkezetére a keskeny (1 m széles) kutatóárkok miatt nem tudtak következtetni. Kelet-Magyarországon Miskolc-Bükkszentlászlón - Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Párducz Mihály végzett kutatást 1958-ban. A késői kelta korra keltezett, kora vaskori előzménnyel rendelkező sánc szerkezetéről igazán lényegeset az átvágás Ids mérete - szélesség 2 m - miatt nem tudott megállapítani. A külföldi feltárások közül csak azokat említem, ahol a szerkezettel kapcsolatos értékelhető megfigyeléseket tettek. Az ausztriai^

1 Schwarzenbachban vízszintes faszerkezetet tartalmazó földtöltés elé rakott kőfalat találtak. Palisadfal - függőlegesen leásott faröiiköltből/gerendákból kialakított fal - és belső íöldtámasz kombinációjából állt a Weiz-Kulm-i erődítés. A Linz-Fremberg-i - LT C2-D1 korú, i. e. 260/240-110/60 +/- 10 év -, késő bronzkori urnasíros előzményeiére épülő erődítés átmetszésekor csak alacsony földtöltést és egy lekopott kőfal maradványa32