Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

4. szám - MŰHELY - M. Kozár Mária: Hetes költői szemmel. - Beszélgetés Varga Józseffel -

megértést illetően, főleg a fiatalok körében. A perifériára kényszerült, idegen népek közé ékelődött Murán inneni magyarság nyelve is egyre zsugorodik, szegényedik még szókincsében is. így, mint a többi irodalmi - nem csak muravidéki - alkotást is értelmezni, magyarázni kell. Ez főleg a szülők és az iskola feladata kell hogy legyen! Tudományos tevékenységének fő területe a névkutatás, különösen a ragadványnevek? Mi jellemző a muravidéki magyar ragadványnevekre? A ragadványnevek születése, adása az egész világon hasonló egyéni-közösségi kapcsolatrendszerek törvényszerű eredménye, függvénye. így ettől lényegében a hetési ragadványnevek sem térnek el, hiszen minden falunak, iskolaközösségnek, munkacsoportnak, sport- és egyéb szervezetnek stb. meg van vagy meg lehet a sajátos névadási (ragadványnév-adási) szokása. A muravidéki magyar ragadványnevek néhány jellegzetessége: a) Az apák, anyák, nagyszülők és dédszülok és a családtagok ragadványneve vagy gúnyneve öröklődik tovább, pl. Bogdán Lajcsi dédnagyapjától örökölte szülém keresztül a Bogdán ragadványnevet. Az ő hivatalos vezetékneve Gaál. b) A földrajzi vonatkozású ragadványnevek öröklődnek az utódokra, pl. Réti Jóska, a réten laknak vagy Fösü Pista, telkük (udvaruk) dombos részén (fönt) építettek házat. Alattuk szüleik laknak a régi házban. Vezetéknevük Fehér, c) A testi, szellemi és lelki fogyatékosságból eredő ragadványnevek vagy csúfhevek élnek tovább, pl. Sánto Jancsi, Szőrös Pali, Bárgyú Vendel stb. d) A legtöbb gúnynév a személyhez kötődik, a vele kapcsolatban megtörtént eseményt, dolgot fejezi ki, pl. Pálinkás Naca, Tarisznyás Böske, Füstös Jóska stb. Érdekes megjegyezni, hogy a ragadványneveken belüli gúny- vagy csúfhevek is gazdagon élnek még a muravidéki magyarság körében. Mik a legközelebbi tervei? Verset, novellát vagy tudományos értekezést ír jelenleg, s ezekben mekkora szerepet kapnak a helytörténeti, néprajzi adatok, jelenségek, események? Mik a legközelebbi terveim? El sem tudom sorolni, annyi mindent szeretnék még megmii: verseket, elbeszéléseket, sőt még regényt is. Ha ez az utóbbi sikerülne, akkor abban sok helytörténeti, néprajzi, tájnyelvi stb. motívum érvényesülne, hiszen a Murán innen élő magyarság hitelesromantikus életvitelét szeretném prózába foglalni. Egyébként a Nyelvhasználat, névdivat című tudományos írásomat most adtam át kiadás céljából. Ha egészségem, erőm és időm engedi, akkor továbbra is foglalkozom a dialektológiával, néprajzi vonatkozású kutatással, a hetési — Murán inneni — élő nyelv fejlődésével, alakulásával, a kétnyelvű oktatásunk problémáival és irodalmunk tanulmányozásával. Köszönöm a beszélgetést! 17