Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

(A-6 szelvény metszete) egy kör alakú, tehát rönk nyomát (3. sz. ábra) konstatáltuk. A C-D és E szelvények (I. sz. melléklet) területén megfigyelt vízszintes helyzetű faszerkezet! elemek formájára csupán néhány esetben következtethetünk, ugyanis a faniaradványok kibontása után szögletes metszetű árkot kaptunk, ami bárdolt gerendára utal. Kőfalat, avagy kőfalra utaló omladékot és köveket nem találtunk. Ezek hiánya véleményem szerint - nem a gátépítéskor részben elhordott dombperem megsemmisítésével, hanem azzal magyarázható, hogy kő csak 20 km-es távolságon túl - Ság-hegy, Kőszegi-hegység - található. A sánctalp fa kazetta-szerkezetének méretére alábbi adataink utalnak (I. sz. melléklet). Méréseink kezdőpontja minden esetben a megfigyelt fagerenda vagy cölöplyuk közepe volt. Eszerint a C-l-2 szelvények K4-K3-K2-K1 cölöplyukamái mért kazetta szélesség 208-250-280 cm volt. A D-l-3 szelvényekben sk8 - sk2: 125 cm, sk7-sk4: 185 cm, sk6skl3-skl-skl9: 230-325-190 cm-t mértünk. Az E-I szelvényben az sk3skl-sk2 ugyanezen adatai: 210 - 200 cm. A kazetta elem hosszúságának tényleges adatai a következők: a C-l-2 szelvényekben K4-K13-K10: 95 és 130 cm, K1-K9 között: 185 cm. A D-l-3 szelvények esetében sk7-sk6 között: 150 cm, skl2-sk4-skl3: 200-140 cm (I. sz. melléklet). Az adatok tehát nem mérnöki pontossággal épített szabályos szerkezetről vallanak. A szabályszerűség csalt viszonylagos. A sánc faszerkezete szöget zár be - ferde - a domb peremével (I. sz. melleidet). Ezt - véleményem szerint - a csúszást megakadályozandó, az oldamyomást ellensúlyozandó alakították így ki, ahogy ezt Velemben is feltételezték. Az alábbiakban a hazai kelta erődítés-kutatások eredményeit közlöm. A közeli - légvonalban kb. 30 km - európai hírű Vas megyei lelőhelyen, a velemi Szt. Viden az első erődítés-kutatás Károlyi Mária nevéhez fűzhető, aki értelmezhetetlen szerkezetű fa és kő konstrukciós sáncra utaló nyomokat talált 1 m szélességű kutatóárkában. Későbbi kutatásahói előbb számolt be Fekete Mária. Ő a fellegvár (plató) alatti első teraszon végzett 5 és 10 m széles átvágásaiban kora vaskori - Hallstatt D - előzményre épített késő kelta - LT D - kőfalról tesz említést. A technikai részletekről azonban ezideig semmit nem közölt. A települést észak felől lezáró vertikális irányú, LT D-re keltezett nagysáncot 3 helyen 1 m széles kutatóárokkal vágta át. Szerkezetéről azonban a kis szélességű átmetszet miatt semmi lényegeset nem tudott meg. Az 1988-tól indított francia-magyar kutatások tovább bővítették ismeretehütet a védelem szerkezetéről. A települést észak felől lezáró 30