Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1998. (Szombathely, 1998)

1. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor: Kelta kori erődítéstípusok Górban

Ahol szükségesnek látszott a fúrásokat sűrítettük. Általában 4-4,5 méteres mélységig hatoltunk a talajba. A fúrássorozat eredményeként megállapíthattuk: 1. a kiemelkedés valóban mesterséges, 2. föld-faszerkezetes sánc, 3. a feltöltésben településre utaló kerámia és paticsnyomok vannak, 4. a sáncon kívül, a domb oldalában hajdan két árok volt, amelyek talán egyidősek a sánccal és részben a sáncra történő felkapaszkodást nehezíthették meg (2. sz. ábra), 5. a fűrás-mintákban keltező leletanyagot nem találtunk. A DOMB ÉSZAKI RÉSZÉNEK KUTATÁSA A. Föld-faszerkezetes sánc 1. Hagyományos, kutatóárkos átvágást végeztünk 1991 nyarán az A-6 szelvény területén 1,5 - 1 m szélességben (1., 3. sz. ábra). Ilyenkor az eredmény - így itt a mienk is - a szerencsés kitűzéstől függően korlátozott eredményű. Nagyjából a sánc hajdani belső széle közelében 220 cmes mélységben egy gödör jelentkezett, amely az előkerülés szintjétől még 12 cm-t mélyült. Egy vízszmtes gerenda helyét árok formájában sikerült a gödörtől nyugati irányba megfigyemünk. Illetve kb. 50 cm-rel feljebb egy másik szerkezeti elem (vízszintes farönk) jelentkezett kör alakú, fekete elszíneződésként (3. sz. ábra). A sánc szélessége a metszet szerint itt kb. 920 cm lehetett. Jól érzékelhető volt a sánc megcsúszása a lejtő irányába. A sánc földjében kevés lelet volt, amelyek késő bronz- és kora vaskoriak: bronz lemeztöredék és karika, valamint néhány edénytöredék. 2. Nagy felületen történő vízszmtes bontással dolgoztunk az egymással szomszédos C-l-2, D-l-2-3 és E-l-2-3 szelvényekben, 300 m

8-en (1. sz. ábra, I. sz. melléklet). A sáncot így 30 m-es hosszúságban és megmaradt, valószínűleg teljes szélességében kutattuk meg. (Kelta sánc ilyen mérvű kutatására Közép-Európában eddig még nem volt példa!) A C-l-2 szelvények területén 175 cm-es mélységben jelentkezett az első és egyetlen megőrződött gerendászmt nyoma, kör és sávszerű, sötét elszíneződésként. A sáncot a domb eredeti talajára, sárga homokra, illetve kavicsra építették. Hogy éppen melyik jelentkezett a feltárási szelvényben, az a vastag kavicsréteg geológiai helyzetétől függött. A sánc gerendáinak lenyomatai és elszíneződése a D-l-3 szelvényekben 10 m szélességű sánctalpra utaltak és két szintben jelentkeztek. A sánc betöltéséből nagymennyiségű újkőkori, késő bronz- és kora vaskori kerámia, balta öntőforma töredéke, valamint sok állatcsont került elő. A sánc ráépült egy a C-l-2 szelvény határán feltárt kelta házra (I. sz. melleidet). Ez a korban szokásos alaprajzot mutatta, tapasztott faszer 28